A piac még több konkrétumot vár a Széchenyi-tervtől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elkövetkező évek gazdaságfejlesztését alapvetően meghatározzák az Új Széchenyi-tervben megfogalmazott irányok, prioritások. A kormány társadalmi vitára bocsátotta a terv vitairatát. A legfontosabb területeket bemutató, az azokon tervezett lépéseket vázoló kormányzati elképzeléseket sorozatban mutatja be a Világgazdaság.Ma a vállalkozásfejlesztés kerül terítékre.

Ez az a terület, amelyen a vitairat több konkrétumot, mi több, újdonságot is megfogalmaz, illetve kilátásba helyez. A középpontban a hazai kis- és középvállalati kör áll. S fontos az uniós források átcsoportosítása az ő javukra. A piaci szereplőknek azonban lesznek még javaslataik – ez derül ki véleményükből is.

Hosszú oldalakat szentel a vállalkozásfejlesztés témájának az Új Széchenyi-terv vitairata, amely javarészt a helyzetet és az idevezető utat vázolja fel, ám a taglalt hét prioritást tekintve üdítő módon szinte egyedüliként ebben a kérdéskörben konkrét javaslatokat is tesz a cél eléréséhez vezető várható intézkedésekre. A vállalkozásfejlesztés három nagyobb fejezetre épül az anyagban: az üzleti környezet fejlesztésére, a Szövetségben a vállalkozókkal címet viselő összeállításra, valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programra. Az első kapcsán találhatók konkrétumok (sőt, még újdonságok is akadnak), a második fejezetben jóval kevesebb várható lépésről olvashat még a legfigyelmesebb érdeklődő is; ugyanakkor a harmadik esetében a konkrét programokról is megtudhatunk valamit.

Figyelemre méltó egyébként, hogy ezt a fórumot találta a második Orbán-kormány gazdasági stratégiáját megfogalmazni hivatott Matolcsy György miniszter a legalkalmasabbnak nemcsak arra, hogy a határokon átívelő vállalkozásfejlesztési mankókat vezessen elő, hanem arra is, hogy jelezze: a jövőben a gazdasági és iparkamaráknak a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet szánnak kormányzati szinten.

A konkrét, tervezett – de legalábbis kilátásba helyezett – lépések egyébként szinte visszaköszönnek, ha a részletekben vannak is újdonságok. Ez nem véletlen, hiszen az egymást követő kormányoknak ugyanazokkal a problémákkal kellett szembesülniük, amelyek gátolják a másutt a gazdaság motorjának számító kis- és középvállalati szektor fejlődését. Igaz, a hangsúlyok kormányonként eltérők.
Az egyik ilyen alapvetőnek tartott változtatás a bürokrácia csökkentése. Ezen a téren nem lehet eleget tenni – hiába történtek lépések az elmúlt években is (ahogy például a Világbank vonatkozó, Doing Business éves felmérései is mutatják), nálunk a vállalkozásokat sújtó adminisztratív kötelezettségek nemzetközi összehasonlításban továbbra is „egetverőek”, s jelentős versenyhátrányt jelentenek. Ahogy a vitairat fogalmaz: a vállalkozások adminisztrációs költségei kétszer nagyobbak, mint nagyon sok más helyen, illetve az ügyintézés időigénye is kétszer hosszabb átlagosan. Amit Matolcsyék ígérnek: egyszerűsítés, állandósítás, kiszámíthatóság, a használható e-út általánossá tétele mind az adózásban, mind a szabályozásban, mind az engedélyezésben és a vállalati ügyintézésben.

A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság Online-on olvasható.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.