Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő


Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

Fontos mérföldkövet jelent a május vége minden olyan vállalkozás számára, akiknek az üzleti évük a naptári évvel megegyezik és kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. A pénzügyi beszámolók a piaci szereplők számára jelentős információval bírnak azáltal, hogy átlátható és részletes képet adnak egy vállalkozás pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről. A tulajdonosoknak és befektetőknek segít a vállalkozás eredményességének értékelésében és a befektetési döntések meghozatalában, míg a hitelezőknek információval szolgálnak a vállalkozás hitel- és a kölcsönök visszafizetési képességéről. De a vezetők és munkavállalók is profitálnak belőlük, míg egyik esetben lehetővé teszik a pénzügyi tervezést és a stratégiai döntéshozatalt, addig a munkavállalók tájékozódhatnak a vállalkozás stabilitásáról és jövőbeli kilátásairól. A legfontosabb a bizalom az üzleti partnerek között, aminek egyik közvetítő eszköze a pénzügyi beszámoló.

A számviteli törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig közzétenni az éves pénzügyi beszámolóját és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot. Bizonyos esetekben a határidők eltérhetnek, például a konszolidált beszámolókra további egy hónap áll rendelkezésre, míg a tőzsdén jegyzett cégeknek szorosabb határidővel kell gazdálkodniuk, a negyedik hónap végéig eleget kell tenniük a beszámolási kötelezettségüknek.

Az OPTEN adatai alapján, az elmúlt három évet vizsgálva, az év során leadott beszámolóknak több mint a 60%-a májusban került benyújtásra, ami a 200 ezret jelentősen meghaladó mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy éves szinten a leadott beszámolók 400 ezer körül mozognak. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját, és a „kicsit” későkkel kiegészítve – akik júniusra átcsúsznak – már 10 cégből 9 az, aki teljesítette a számviteli törvény szerinti leadási kötelezettségét. Júniusban jellemzően 40 ezer feletti az a vállalkozásszám, aki ebben a hónapban nyújtják be a beszámolót, azonban ebből 150-nél kevesebben adnak be konszolidáltat. Ebben nem szerepelnek azok a vállalkozások, amelyek a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak. Számuk évről évre csökkenő tendenciát mutat, és az előző évben nem haladta meg a kétezret a leadott beszámolók alapján.

Mire számíthatnak azok a vállalkozások, akik jelentősen késnek a beszámolóval vagy le sem adják azt? Ebben az esetben egy folyamat részesévé válnak, aminek az első lépcsőfokát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indítja el. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a NAV harmincnapos határidővel felszólítja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha ezt a vállalkozás a határidőn belül sem teljesíti, akkor a NAV harmincnapos határidő kitűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha a vállalkozás ezt követően sem nyújtja be a beszámolót, akkor az eljárás magasabb fokozatba kapcsol, a NAV az adózó adószámát hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről, azaz megkezdődik a vállalkozás megszűnésére irányuló cégbírósági eljárás.

„Érdemes komolyan venni a pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidőt, mert annak elmulasztása komoly szankciókkal és adott esetben a cég megszűnésével is járhat. Az enyhébb szankcióba sorolható az adott esetben kétszázezer forintos mulasztási bírság, de felmerülhet a vezető tisztségviselők felelőssége is a hitelezőkkel szemben, ha a folyamat iránya a cég megszűnésére irányul.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Forrás: OPTEN Informatikai Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.