Már nem csak vízió az egységes uniós adórendszer?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A határokon átnyúló tevékenységek adózási anomáliáit küszöbölhetik ki az Európai Bizottság közös uniós adópolitikára vonatkozó tervei. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss partnere úgy véli, a közelmúltban bemutatott tervezet hatékony megoldást jelenthet a globalizációval együtt járó adójogi problémákra.

A határokon átívelő uniós adózás kritikus pontjaira hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság nemrégiben kiadott összefoglalója, amely egyúttal javaslatot is tett a problémák kezelésére. A külföldön történő munkavállalás, európai egyetemeken folytatott tanulmányok, az online vásárlás mind-mind számos adójogi problémát vetnek fel, mivel az adózásra vonatkozó szabályok többnyire az egyes államok saját nemzeti rendelkezései szerint kerülnek meghatározásra – amelyek rendkívül eltérőek lehetnek.

Az egységes adópolitika megteremtésének újabb lépéseként az Európai Bizottság összefoglalójában olyan kérdéseket vet fel, mint a határokon átnyúló jövedelmek, az örökösödési adó, az osztalékadó, a gépjárművek regisztrációs adója és az elektronikus kereskedelem. Az Európai Bizottság által közzétett tervezet egyben kijelölte a tagállami adórendszerek összeegyeztethetőbbé tétele érdekében szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a polgárokat ne tántorítsák el a határokon átnyúló tevékenységektől: ezek között szerepelnek az adó-igénylőlapok és adóbevallási nyomtatványok uniós szintű egységesítése; a munkavállalók és a befektetők adózással kapcsolatos egyértelmű és megbízható tájékoztatását szolgáló információs pontok létrehozása; valamint a mobil és a határátlépő munkavállalók igényeinek megfelelő, konkrét, nemzeti szintű adóügyi intézkedések bevezetése. Az Európai Bizottság tervei szerint bevezetésre kerülne az úgynevezett egyablakos ügyintézési rendszer is az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, ezáltal egyszerűbbé válhat a vállalkozások jelentéstételi kötelezettsége.

„Az Európai Bizottság által taglalt kérdések kapcsán már voltak korábban kisebb előrelépések, azonban kifejezett megállapodás a tagállamok között még nem jött létre. Ez annak köszönhető, hogy az Uniónak eredendően csak szűk beavatkozási lehetősége van az adók terén. Mindez különösen igaz a jövedelemadókra, ahol az EU fellépése többnyire csak az alapvető szabadságokra – az áruk, a munkavállalók, a vállalkozások, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgására – történő hivatkozással lehetséges”, fejtette ki Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss regionális adójogi partnere.

Nagy szerepe van ugyanakkor a kérdéskörben az Európai Bíróságnak, amely gyakran veszi vizsgálat alá a tagállami adójogszabályokat. A Bíróság tevékenysége nyomán számos adójogi rendelkezés került már módosításra, többek között hazánkban is. Erre jó példa a szakképzési hozzájárulás vagy a gépjárművek regisztrációs adója kapcsán született ítélet, melyekben a Bíróság kifejezetten megállapította az uniós jog megsértését és jogszabály-módosításra késztette a magyar jogalkotót.

„A Bizottság most megjelent közleménye azért nagyon fontos, mert előrejelzi, hogy az Európai Unió egyre szélesebb körben kíván beavatkozni az adózás területén, törekedve az egyelőre még igencsak különböző tagállami adószabályok egységesítésére” – hangsúlyozta az Európai Bizottság tervezete kapcsán Békés Balázs.
Ha az Európai Bizottság kezdeményezése eléri célját, a külföldi munkavállalás, öröklés, befektetés esetén nem kell majd kedvezőtlenebb feltételek mellett adót fizetni, s a jövőben a szükséges információk megszerzése sem jár különösebb nehézségekkel. Vagyis a határokon átnyúló tevékenység mindenki számára azonos feltételek mellett lesz elérhető – a globalizáció nem jelent majd szükségszerűen adózási problémákat.

Forrás: Privátbankár.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.