Másfél milliárd forintos áfacsalást lepleztek le


Alkohol tartalmú italokat forgalmazó bűnözői csoport tagjai ellen emeltek vádat Kecskeméten, az elkövetők több éven át fiktív számlákkal kerülték el az áfafizetést, és így 1,7 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség.

Négyessyné Bodó Marianna sajtószóvivő közölte: a vád szerint az évek óta alkoholtermékek forgalmazásával foglalkozó férfi – az ügy egyik vádlottja – az Európai Unióból beszerzett áru belföldi értékesítését terhelő áfafizetés elkerülése érdekében 2015-2017-ben valótlan tartalmú számlákat használt fel, ebbe egy kiskőrösi ital-nagykereskedő céget irányító ismerősét is bevonta.

Kezdetben együtt tevékenykedtek, majd ez utóbbi férfi 2018 júniusa és 2020 júliusa között önállósodva, egy új társaság keretei között, azonos módszerrel végezte a közvetlenül külföldről beszerzett alkohol belföldi továbbértékesítését.

A két férfi társaik segítségével, több céget felhasználva és váltogatva olyan számlázási láncolatot alakított ki, amelyekben gazdasági tevékenységet ténylegesen nem folytató, részben román, szlovák és ukrán strómanok nevén lévő cégeket tüntettek fel közösségi beszerzőként és első belföldi értékesítőként. A székhelyszolgáltatóhoz bejelentett cégeknek vagyonuk, könyvelésük nem volt, adóbevallást egy idő után nem készítettek.

A vádlottak között van, aki az eltűnő cégek létrehozásában, névleges képviselőinek beszervezésében és irányításában működött közre, továbbá koordinálta a társaságok bankszámláiról a készpénzfelvételeket és a befizetéseket. Más az adóraktárakkal tartotta a kapcsolatot, valamint biztosította az ügyleteket látszólag igazoló papírokat.

Az ügyészség öt férfit és egy nőt a költségvetési csalás legsúlyosabban minősülő, bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűntettével, további 11 társukat a közreműködésük arányában a költségvetési csalás enyhébb bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolja. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.