NAV-figyelő, 50. hét: ezt kell tudni a visszaváltási díj áfa-kezeléséről


A NAV és a Pénzügyminisztérium közösen válaszolt egy újabb adózási kérdésre, ezúttal a kötelező visszaváltási díj áfakezelésével kapcsolatban.

A DRS-rendszerről általában

A közlemény emlékeztet arra, hogy 2024. január 1-jén életbe lép Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas rendszer (röviden: DRS), mellyel összefüggésben 2024. január 1-jei hatályba lépéssel az áfaszabályozás is módosult.

Az új DRS-rendszerrel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe a következőket sorolja: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását.

A Korm. rendelet a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül megkülönbözteti az újrahasználható és a nem újrahasználható termékeket, azokra vonatkozóan részben eltérő ágazati szabályokat megállapítva, valamint szabályozza az önkéntesen visszaváltási díjas termékek forgalmazását is.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díja egységesen 50 forint lesz, a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díját, ahogyan az önkéntesen visszaváltási díjas termék visszaváltási díját is, a gyártó maga határozza meg.

A kötelezően visszaváltási díjas csomagolású italtermék a Korm. rendeletben meghatározott visszaváltási díjjal megnövelt vételáron forgalmazható, kivéve, ha fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek tekintetében a visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság (a MOHU) üzemelteti. Ennek keretében a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket (palackot, dobozt) visszaváltó fogyasztónak az 50 forintos visszaváltási díjat a koncessziós társaság téríti vissza (általánosságban az adott esetben a vele szerződött forgalmazókon keresztül), és e termékek mint hulladékok kezeléséről a MOHU gondoskodik, azok tehát nem kerülnek vissza a gyártókhoz. A MOHU részére a visszaváltási díjakat a gyártók havi rendszerességgel megfizetik; minden gyártó az általa az adott forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után fizeti meg a koncessziós társaság részére a visszaváltási díjat.

A visszaváltási díj az áfában – a kötelező visszaváltási díjas termékek

Mivel a koncessziós társaság a visszaváltási díjat azzal a céllal veszi át a gyártótól, hogy azt a göngyöleg visszaváltásakor a fogyasztó részére visszafizesse, annak összege mint elszámolási kötelezettséggel nyilvántartott pénzeszköz nem tartozik bele az egyébként a koncessziós társaság által a gyártók részére nyújtott szolgáltatások adóalapjába.

Fontos, hogy az Áfa tv. kizárólag a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára vonatkozóan határoz meg 2024. január 1-jétől különös szabályokat. Ha az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba, akkor arra még nem az Áfa tv. különös szabályai alkalmazandóak.

Azon kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja, mely terméket így is hoztak forgalomba (azaz az Áfa tv. értelmében vett visszaváltási díj) a 2024. január 1-jén hatályba lépő különös szabályok értelmében nem tartozik bele az adó alapjába.

Ennek megfelelően, ha az adóalany olyan italterméket értékesít, melynek csomagolása (a palack vagy doboz) az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, akkor az 50 forint összegű visszaváltási díj nem része az értékesítés adóalapjának, vagyis az után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

A Korm. rendelet kimondja, hogy a visszaváltási díjat a termékértékesítésről kibocsátott számlán vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni. Ez a rendelkezés az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja tekintetében azt jelenti, hogy azt a termékértékesítés számláján áfa hatályán kívüli tételként kell szerepeltetni.

Ezzel összhangban az ilyen termék (palack, doboz) visszaváltásakor és a visszaváltási díj visszafizetésekor nem csökkenthető az adóalap a visszaváltási díjjal.

Amennyiben nem történik visszaváltás, a kötelezett a MOHU

Ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (melyet 2023. december 31-ét követően ilyenként is hoztak forgalomba) nem kerül visszaváltásra, azt az esetet az Áfa tv. termékértékesítésnek minősíti.

Ebből következően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben forgalomba hozott összmennyiségének és az adott naptári évben visszaváltott összmennyiségének különbözete után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany, vagyis a koncessziós társaság köteles megfizetni minden naptári év utolsó napján.

Az adó alapja a vissza nem váltott termékekre eső visszaváltási díj, melyet úgy kell tekinteni, hogy már az adót is tartalmazza, ezért a fizetendő adót 21,26%-os adómértékkel kell megállapítani. Ha az adott évben több terméket váltottak vissza, mint amennyit forgalomba hoztak, az adóalap nulla, vagyis ez esetben nem keletkezik adókötelezettség. A koncessziós társaságot, mivel terméket beszerző személy nem azonosítható, számlakibocsátási kötelezettség ezen termékértékesítése után nem terheli.

A már ismert szabályok: újrahasználható csomagolás és önkéntes kötelezettség

A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek visszaváltási díjára és az önkéntesen visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára, valamint minden más olyan esetre, amikor a termék értékesítésekor a göngyölegre díjat számítanak fel, amely díjat a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek (részben ide tartoznak azok az esetek is, amikor az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal– olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba), az Áfa tv. általános szabályai, illetve az Áfa tv. már ismert, betétdíjjal összefüggő szabályai alkalmazandók. (A betétdíj kifejezés az Áfa tv. alkalmazásában a szó köznapi jelentésének megfelelően értelmezendő.) Így ha az értékesített termék göngyölege (csomagolása) után külön díjat (betétdíjat) számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül, és ha a göngyöleg (a betétdíjas termék) visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken.

A NAV-figyelőben a fentieken túl olvashat a januárban elszámolható üzemanyagárakról, két új adómentes juttatás részleteiről, és megismerheti a legfrissebb adótraffipax-információkat is.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.