Másfélmillióan is bukhattak az új adószabályokkal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legalább négy főt foglalkoztató cégeknél dolgozók nagyjából negyven százalékát érintette hátrányosan az idén életbe léptetett új szja-szabályozás, olvasható egy akadémiai főmunkatárs által írt tanulmányban. Ennyi munkavállaló keresetének a vásárlóértéke akkor is csökkent, ha a bruttóját 5 százalékkal emelték. Főleg a vidéki, magyar tulajdonú cégeknél dolgozók jártak rosszul.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ajánlott 4-6 százalékos bruttó béremelés sem elegendő arra, hogy ne csökkenjen több százezer munkavállaló nettó reálkeresete – állapítja meg az a tanulmány [1] (pdf), ami az idén januártól hatályos szja-szabályok hatásait igyekezett feltérképezni. Az elemzés készítője, Tóth István János arra a következtetésre jutott: ha valaki nem keres havi bruttó 290 000 forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből (figyelembe véve, hogy az évvégi adatok szerint tavaly 4,9 százalék volt az infláció).

Ha egy vállalkozás úgy döntött, hogy egyáltalán nem emeli a béreket, akkor a gyermektelenek közül csak azok járnak jól az adóváltozással, akik legalább havi bruttó 340 000 forint körül, vagy annál többet kerestek. Az ő nettó jövedelmük ugyanis az adóváltozások hatására a tavalyi átlagos inflációt elérő, illetve meghaladó mértékben emelkedik.

A legtöbb gyermektelen jövedelme a már említett 4-6 százalékos béremelés felső plafonjánál is veszít a reálértékéből. Egy gyermek nélküli munkavállalónak, ha havi 220 000 forint körül keres, nagyjából 13 százalékos béremelést kellene adni, hogy a fizetése vásárlóértéke a tavalyi szinten maradjon.

A válság sem csinált ilyet

Az ilyen 8-10 százalékos reálbércsökkenés különösen megdöbbentő azt figyelembe véve, hogy a versenyszektorban ekkora pusztítást a válság sem okozott a reálbérekben: azok 2009-ben 0,1 százalékkal nőttek, és csak 2010-ben csökkentek, de csak átlag 1,7 százalékkal. Az adóváltozás miatt a munkáltatóknak az átlagbéresek jövedelmét 9 százalékkal kellene emelniük ahhoz, hogy azoknak a fizetéseknek a vásárlóereje az előző évi szinten maradjon.

Mindez egyben arra utal, hogy aligha van érdemi haszna a fideszes politikusok által korábban beígért szja-akciócsoportok [3] létrehozásának. Pontosabban ha azok arra a következtetésre is jutnak, hogy minden rendben, mert a cégek megadták a 4-6 százalékos pluszt, az korántsem jelenti azt, hogy a dolgozók ne jártak volna rosszabbul az új adószabályokkal.

A tanulmányban a legalább négy főt foglalkoztató cégek mintegy 2,2 millió béradatából kiindulva számolják az adóváltozás hatásait, családonként a valós értéket némileg meghaladó két gyermekkel számolva, figyelembe véve az életkori sajátosságokat – tehát hogy hány munkavállaló családjában lehet még kiskorú gyerek –, illetve úgy kalkulálva, hogy a bruttó bérek átlagosan 5 százalékkal nőnek. „”Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor az új adóváltozás mintegy 880 ezer foglalkoztatottat érinthet hátrányosan úgy, hogy következtében csökkenni fog e dolgozók nettó reálkeresete 2011-ben”” – írja az elemzés.

Százból negyven bukik

Ez azt jelenti, hogy a mintában szereplő munkavállalók átlagosan negyven százalékának a bére veszít az értékéből akkor is, ha 5 százalékkal nő a bruttója. Ha figyelembe vesszük, hogy a legfrissebb adatok szerint nagyjából 3,77 millió magyarnak van munkahelye, akkor ez a negyven százalékos arány – amit valószínűleg még növelnének is a 4 főnél kisebb cégeknél dolgozók, hiszen a mikrovállalkozások jellemzően az átlagosnál kisebb bérre jelentik be a munkavállalóikat – azt jelentené, hogy akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához (ez különösen magas szám annak fényében, hogy az NGM múlt heti tájékoztatása szerint csak mintegy 700 000 család [4] élvezi az új szja-rendszer előnyeit).

A tanulmány azzal is foglalkozik, hogy az ország mely területén élő, illetve milyen típusú, méretű cégeknél dolgozó munkavállalók járnak sokkal vagy kevésbé rosszul az adóváltozásokkal (a különféle bérstatisztikák alapján köztudott, hogy nemcsak területi eltérések vannak az ugyanolyan munkakörben dolgozók fizetésében, hanem a foglalkoztató mérete és tulajdonosi szerkezete is befolyásolja azt). Az elemzés öt cégjellemzőt vett figyelembe: a vállalat mérete, ágazata, a külföldi és a magyar magántulajdon szerepe a cégben, valamint az, hogy a székhelye melyik régióban, illetve milyen településen van.

A vidéki, kicsi magyar jár a legrosszabbul

A tisztán magyar tulajdonú cégeknél jóval nagyobb a reálbér-veszteséget elszenvedők aránya, mint azoknál, ahol van külföldi tulajdonos is: előbbieknél meghaladja a 44 százalékot, utóbbiaknál a 29-et sem éri el. Érdekes, hogy a multiknál és a nagyvállalatoknál dolgozóknak fáj kevésbé az új adórendszer, míg a kormányzati gazdaságfilozófiában kiemelten helyen szereplő kis- és középvállalkozásoknál dolgozók azok, akik a legnagyobb valószínűséggel buknak az új szja-szabályokon.

Az is egyértelműen látszik a statisztikai adatokból, hogy minél nagyobb településen van az adott cég központja, annál nagyobb az esélye annak, hogy a dolgozói ne járjanak rosszul az új adószabályokkal. A fővárosi cégeknél dolgozók közül nagyjából minden harmadik számít az adóváltozás vesztesének (31,5 százalék), a megyei jogú városokban székhellyel rendelkező cégeknél 42,7 százalék ez az arány, az egyéb városokban 44, míg a községekben működő cégek dolgozóinál 44,2 százalék. Részben összefügg ezzel, hogy míg a közép-magyarországi régióban csak a munkavállalók egyharmada bukik az adóváltozáson, addig az arányuk a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régióban eléri vagy meghaladja 45 százalékot.

Az elemzés az egyes nemzetgazdasági ágazatokra lebontva is vizsgálta az szja-változás reálkeresetekre gyakorolt hatását. Három olyan szektort is talált – mezőgazdaság, bányászat és az egészségügyi-szociális ágazat –, ahol minden bizonnyal a dolgozók több mint fele bukott az új adószabályokkal; figyelemreméltó, hogy ezek egyike a közszférába tartozik. Legkevésbé a pénzügyi és az informatikai szektorban buktak az adóváltozással: előbbiben a dolgozók negyede, utóbbiba ötöde járt rosszul.

Mindezek alapján a tanulmány készítője így összegzi az eredményeket: „”a 2010-ben bevezetett és 2011-re vonatkozó szja-szabályok a tisztán magyar tulajdonban lévő, vidéki és elsősorban falusi kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatottait jelentősebb arányban érinti hátrányosan. A nemzetgazdasági ágak között a vesztesek aránya a legmagasabb a mezőgazdaságban, míg a régiók között messze a legfejlettebb Közép-Magyarországon foglalkoztatottak a legvédettebbek e téren””.

Forrás: Index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.