Hiába várja a kormány a nagy vagyonokat?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A PSZÁF nemrégiben kijelölte azokat a pénzintézeteket, amelyek fogadhatnák a külföldön parkoltatott, a kormány által most hazacsábítani remélt vagyonokat. A bankokkal erről sem egyeztettek, a hírről csak a felügyeleti körlevélből értesültek. Ugyanakkor szakértők úgy látják, a jelenlegi körülmények nem kedveznek a vagyonok hazautalásának.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jogszabály előírásának megfelelően nemrég kijelölte azokat a bankokat, amelyek fogadhatnák a külföldön parkoltatott, a kormány által most hazacsábítani remélt vagyonokat. A tíz megjelölt pénzintézet többségét azonban hiába kérdeztük arról, mire számítanak. A jogszabály alkalmazásának részletes szabályairól, az ezzel kapcsolatos ajánlásokról, valamint egyáltalán arról is, hogy a kijelölt bankok között vagyunk, csak a PSZÁF február 22-i vezetői körleveléből értesültünk – mondták el például a Raiffeisennél. Mint hozzátették: egyelőre ezek vizsgálata, értelmezése folyik, emellett a bankszövetségen belül is várható egyeztetés.
Lapunk érdeklődésére egyébként Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára azt mondta, hogy az érdekképviselet nem szervez az adóamnesztiával kapcsolatban semmilyen eszmecserét.
A Raiffeisennél ilyen körülmények között érthető okokból jelenleg nem szeretnének becslésekbe bocsátkozni a várható volumenek tekintetében. Mint kijelentették, a mostani lehetőség annyiban kedvezőbb a korábbinál, hogy a hazahozott offshore jövedelem felhasználását kevésbé korlátozza, valamint hogy szűkebb információtartalmú az adatszolgáltatás az adóhatóság felé.
A Budapest Banknál csak annyit mondtak lapunk érdeklődésére: jelenleg zajlik a szükséges folyamatok és feltételek vizsgálata. A részletekkel kapcsolatban valószínűleg egy-két héten belül tudnak tájékoztatást adni. Lapunk információi szerint a PSZÁF által kijelölt bankok közül még többen akadnak, amelyek azt sem határozták el, hogy részt vesznek-e a folyamatban. (A kijelölt hitelintézetek erről maguk dönthetnek.)
Szakértők szerint a „rejtőzködés” oka, hogy a folyamatba bekapcsolódó bankoknak bizonyos fokig felelősséget kell vállalniuk. Az ügyfelek ugyanis nem az adóhivatallal, hanem a bankkal állnak majd kapcsolatban, igazolást is innen szerezhetnek be. Egybehangzóan mindenkitől azt hallottuk, hogy erről senkivel sem egyeztetett korábban a felügyelet.
A kijelölt hitelintézetek egyébként a PSZÁF körlevele szerint a jövedelemnek minősülő, ügyfeleik bankszámláján jóváírt összeg tekintetében nem kötelesek egyedi azonosításra alkalmas felügyeleti adatszolgáltatást teljesíteni, a legnagyobb betétesekre vonatkozó adatközlésnél a jövedelemként minősülő összegeket nem is lehet szerepeltetni, illetve figyelembe venni. Minderről rövidesen külön rendelet is megjelenik majd.
Forrás: Napi Gazdaság