Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Másként adóztatják a külföldi kiküldetést
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV honlapján megjelent állásfoglalás új szemléletmódot tartalmaz a kiküldetésekhez kapcsolódó, az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény alapján munkaviszonyból származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban – hívja fel a figyelmet a PwC. Már nem csak a 183 napos szabály számít.
Az új szemlélet a tanácsadó cég hírlevele szerint a külföldről Magyarországra, valamint a Magyarországról külföldre kiküldöttek munkaviszonyból származó jövedelmének adóztathatóságának eldöntésekor alkalmazandó.
A korábbiakkal ellentétben már nem csak a 183 napos szabály, a költségviselés és költségátterhelés ténye befolyásolja a munkaviszonyból származó jövedelem adóztathatóságát, hanem most már a foglalkoztatással kapcsolatos körülmények komplexebb vizsgálata szükséges. A gazdasági munkáltató új megközelítése nyújt ebben segítséget. (A 183 napos szabály szerint ott kell adózni, ahol 183 napnál többet dolgozott a munkavállaló az adott évben.)
A gazdasági munkáltató vizsgálata során, az új szabályok értelmében első lépésben az úgynevezett integrációs tesztet kell lefolytatni, amely arra keresi a választ, hogy a kiküldött tevékenysége szervesen integrálódik-e annak a vállalkozásnak a tevékenységébe, amelynél a munkát végzi.
Az integrálódás tekintetében a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősség vagy kockázat viselését fogja vizsgálni az adóhatóság. Amennyiben a teszt alapján a jogi, valamint a gazdasági munkáltató személye eltér, akkor az adott munkaviszony további, komplex szempontrendszer szerinti vizsgálata is szükségessé válik. Ilyen szempont például az, hogy ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan; ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkavállaló rendelkezésére; vagy az, hogy ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben. A szempontokat együttesen kell vizsgálni, sorrendiség nem állítható fel közöttük.
A NAV által megadott szempontok mindegyikét érdemes szabályozni a kirendelési szerződésekben, annak érdekében, hogy a gazdasági munkáltató személye (ami eltérhet a jogi értelemben vett munkáltatótól) megfelelően alátámasztható legyen a jövőbeni kiküldetésekkel kapcsolatos munkaviszonyból származó jövedelmek adóztathatóságának megállapításakor.
Az új megközelítés tükrében az is előfordulhat, hogy egy külföldi magánszemélynek a Magyarországon végzett munkájából származó jövedelmét Magyarországnak lesz joga megadóztatni, még abban az esetben is, ha a Magyarországon töltött munkavégzés időtartama nem haladja meg a 183 napot, valamint a küldő cég viseli a költségeket, és ezen költségeket nem is terhelik át a magyar társaságra.
(Forrás: MTI)
