Másként fizethetjük a gépjárműadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törvénymódosítással lehetne hatékonyabbá tenni a gépjárműadó beszedésének nyilvántartási rendszerét. Jövőre az is megváltozhat, hogy kit, milyen arányban illet meg az adónem – írja a Napi Gazdaság.


Milliárdoktól eshetnek el az önkormányzatok, ha a gépjárműadó vagy annak egy része a központi költségvetésben landol − mondta a Napi Gazdaságnak Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) adószakértője.

A korábban súlyadó névre hallgató adónem 2003 óta illeti meg 100 százalékban az önkormányzatokat, addig 50−50 százalékos, illetve rövid ideig 70−30 százalékos arányban osztozkodtak rajta a városok, kerületek, valamint a központi büdzsé. Hasonlóra látott ismét lehetőséget Szmetana annak kapcsán, hogy Tállai András önkormányzati államtitkár a TÖOSZ járásokról szóló konferenciáján bejelentette: a gépjárműadó beszedésének módjában mindenképpen változások várhatók.

Olasz mintára Magyarországon is be kellene vezetni, hogy a gépjárműadót és a kötelező felelősségbiztosítást együtt szedjék be a biztosítók − véli Szmetana. A kocsikon elhelyezett egységes jelzés alapján akár a közúti hatóságok is ellenőrizhetik, hogy a tulajdonos eleget tett-e fizetési kötelezettségeinek. (Olaszországban a szélvédő mögé kell kitenni a befizetés igazolását, annak hiányában a járőröző hatóságok azonnal levehetik a rendszámot és kivonhatják az autót a forgalomból.) Ez a módszer Magyarországon is működőképes lenne − állítja a szakember −, ehhez csupán az adózás rendjéről szóló 2003. évi törvény módosítására lenne szükség, amelyben külön kitérnek a nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerre.

forrás: Napi Gazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.