KSH: rosszabbul élünk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly havonta átlagosan 83 941 forintból lehetett tisztességes szegénységben élni Magyarországon – ennyi volt a létminimum összege. Minden háztartástípusban csökkent az életszínvonal, vagyis a jövedelem egyre nagyobb részét költik élelmiszerre, így egyre kisebb része jut másra – derül még ki a KSH friss adataiból.


Az egy főre számított létminimum átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 forint volt Magyarországon, 6,6 százalékkal magasabb, mint 2010-ben – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 243 429 forint volt havonta, ami több mint 15 ezer forinttal magasabb a 2010-es értéknél. Ebben a háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 60 857 forint volt az egy évvel korábbi 57 084 forint után. Az egytagú nyugdíjas háztartások létminimuma 75 547 forint volt a 2010-es 70 862 forint után.

A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított létminimum-érték tavaly a 68 ezer forintos átlag körül, az 51 ezer és 84 ezer forint közötti sávban szóródott.

Egy kis módszertan

A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén hagyományosan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.

A létminimumértékek 2011-es meghatározásához 1720 háztartást felölelő mintát alkalmazott a hivatal, amely a KSH szerint 501 ezer háztartást, ezekben pedig 1 millió 140 ezer embert reprezentál. A mintában módszertani megfontolásból nem szerepel a népesség legalacsonyabb jövedelmű 5 százaléka és leggazdagabb harmada, valamint azok, akik autót vettek vagy lakást vásároltak/felújítottak 2011-ben.

A KSH létminimum-számítását az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet élelmiszerkosarára alapozza, amely az egészséges táplálkozáshoz szükséges ételeket- és italokat jelenti, és figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is. Az EU-országok többsége más módszert követ: jövedelmi alapú, relatív megközelítést alkalmaznak, vagyis a leggyakoribb átlagos jövedelem 60 százalékában határozzák meg a létminimum értékét: ez az összeg Magyarországon 2010-ben 59 441 forint volt havonta.

Mindezekről részletesen itt olvashat.

Rosszabbul élünk

A háztartások személyes kiadásaik mintegy 31 százalékát költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra; utóbbinak közel 60 százalékát háztartási energia vásárlására. Az egyéb fogyasztásból a kiadások 8 százalékát közlekedésre, 7,1 százalékot egészségügyre, testápolásra, 5,9 százalékot telefonálásra, 2,6 százalékot ruházkodásra, oktatásra, 3,6 százalékot művelődésre költenek – olvasható a KSH jelentésében. Mindez azt jelenti, hogy a létminimumon élők bevételeik mintegy 10 százalékát költhetik el átlagosan szabadon, vagy fordíthatják extra kiadásként valamelyik fenti kategóriára.

A fenti arányok észrevehetően csökkentek az egy évvel korábbi, szintén igen szerény részesedéshez képest is – írja jelentésében a KSH; magyarázatuk szerint miközben a háztartások élelmiszerfogyasztása nem változott, az élelmiszeren kívüli dolgokra egyre kevesebbet költöttek. A hivatal adatai szerint így valamennyi (1 felnőttől egészen a 3 felnőtt-4 gyerekig terjedő) háztartástípusban csökkent az életszínvonal.

A félelmetes infláció

A KSH 1991 óta közli évente a számított létminimum értékét. Megdöbbentő, hogy 2000-től 2011-ig a létminimum összege milyen ütemben nőtt minden háztartástípusban. Például míg az egyedül élő, dolgozók számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését 2000-ben 34 475 forint biztosította, addig ez az összeg tavaly 83 941 forint volt. A mintákban gyakran szereplő kétgyermekes, dolgozó pár esetében a két szám 99 978 és 243 429 forint.

A csaknem 150 százalékos emelkedést a tíz év alatt nem csillapuló infláció okozza.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.