Matolcsy: a gazdasaság a részecskefizika törvényeit követi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pareto-elv, a Carniegie-elv fontosságáról, az egyensúlyi növekedés és a tudásalapú termelékenységi fordulat szükségességéről beszélt a jegybank elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen.

A globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha „fejben átváltanak” és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.

A jegybankelnök előadásában megjegyezte: az MNB-nél a fenntartható közgazdaság alapelveinek kidolgozása zajlik, és arra biztatta a szakmát, hogy szóljanak hozzá a témában közétett globális vitairatukhoz.

Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi – hangsúlyozta. Azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni.

„Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát és evezünk a fenntarthatóság felé” – fogalmazott. A jegybankelnök jelezte, hogy kulcsfontosságú az úgynevezett Pareto-elv megismerése: eszerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, ezen belül pedig az erőforrások 1 százaléka az eredmények 50 százalékát adja. Mindenkinek azt javasolta, hogy – miután ilyen aránytalanságok vannak az erőforrások és eredmények között – vegye figyelembe ennek az elvnek a tanulságait; a családban, a városban, a kormányban, a különböző gazdasági ágazatokban meg kell találni „azokat az 1 százalékokat”. A továbbiakban a Carniegie-elvről beszélve azt emelte ki, hogy a gondolat hozza létre a valóságot, pozitív eredményeket.

Az MNB-elnök hangsúlyozta, hogy a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban – a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig – az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével – fűzte hozzá.

Kérjük, segítse munkánkat egy rövid kérdőív kitöltésével! Podcastokkal kapcsolatos médiafogyasztási szokásaira vagyunk kíváncsiak. A kitöltés mindössze fél percbe kerül, számunkra viszont nagyon fontos információkat ad.

Szakmai videóink és podcastjaink már Youtubon is elérhetőek. Kövessen bennünket, iratkozzon fel csatornánkra!

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert „akinél nincs stabilitás, az elveszett”.

„Magyarország letért a 2010 után először beállított, majd fenntartott egyensúlyi növekedési útról és sikeres felzárkózásról” (…) „nem szabad megengedni, hogy a húszas évtizedben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk” – mondta. Példaként felhozta, hogy az államháztartás hiánya tavaly Lengyelországban 1,9 százalék, Magyarországon pedig 6,8 százalék volt, és utalt arra, hogy a számok hasonlóak idén is. Hozzátette: nem nagyon látható, hogy az egyensúlyi növekedéshez, felzárkózáshoz való fordulat megindult volna.

A jegybankelnök szerint az új piacgazdaság megalkotásához az egyensúlyi növekedésen kívül „kötelező felszerelés” a jövőkép kialakítása, célok és határidők ehhez rendelése, a folyamatok mérése, nagyobb összetettségre-komplexitásra van szükség, továbbá különlegesnek kell lenni. Az extenzív, azaz „a munkaerő kiterjesztésén” alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra – húzta alá.

Az MNB elnöke a siker kulcsának a digitális átállást nevezte, és azt mondta, elfogadhatatlan a magyarországi üzleti szektor alacsony digitalizáltsága. Úgy vélte, az állami szektor digitalizációjával „kötelező kezdeni”, érdemes figyelembe venni a sikeres nemzetközi példákat; ezt lehet gyorsítani a parétó elv alapján.

Leszögezte: az energiaforrások ára a következő évtizedben lehet, hogy nem marad ilyen magas, de a magyar egyensúly visszaállítása, a külkereskedelmi mérleg javítása biztos, hogy nem lehetséges az energiaforradalom tudomásul vétele nélkül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.