Matolcsy az inflációról: a kormány olajjal oltotta a tüzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyetértve és együttműködve a jegybanki törekvésekkel a kormány az infláció letörését tekinti legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben. A jegybankelnök ugyanakkor úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken.

Varga Mihály a programindító gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen rámutatott: a kabinet tett ennek érdekében, az inflációs kockázatok csökkentését célzó intézkedései eredményre vezettek. Ezt igazolják vissza a nagy hitelminősítők elemzései is, amelyek „tele vannak pozitív megállapításokkal” – mondta.
Emlékeztetett: a monetáris és fiskális politika is laza volt az elmúlt években Magyarországon. A koronavírus-járvány azonban teljesen új helyzet elé állította a kormányzati gazdaságpolitikát, amikor a munkahelyek megőrzése, a gazdaság életben maradásának finanszírozása és a válságba került szektorokban dolgozók jövedelemhez juttatása került előtérbe.

Kiemelte: az infláció megugrásában a magyar gazdaság energiakitettsége és az energiaár-robbanás jelentette a legnagyobb tételt. Ugyanakkor a járvány idején hozott kényszerű és szükségszerű döntések, a háború gazdasági hatásai és az unióval folytatott – jobbára politikai természetű – viták következtében romló mutatók javítását célzó konszolidáció folytatódik. Így fenntartja a kormány a fiskális szigort tovább mérsékelve az államadósság és a költségvetési hiány szintjét – tette hozzá, megjegyezve: utóbbinál már idén is csökkenő tendenciát vár, jövőre pedig azt a parlament által elfogadott 2,9 százalékra redukálná.

A tárcavezető jelezte: a beruházások közül több százmilliárd forint értékű fejlesztés halasztásáról döntöttek 2021 vége óta. Szükség esetén akár folyamatban lévők felfüggesztésére is kész a kormány, ahogyan a tárcák költésének korlátozása mellett mérlegelik az idén rekordbevételt elérő bankszektorral szembeni adók növelésének, a honvédelmi eszközbeszerzések késleltetésének és a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatának lehetőségét – tájékoztatott.

Az infláció okait elemezve megjegyezte: az egyetemi tankönyvek szerint is az infláció kezelésének fő felelőse a jegybank. Az MNB jól tette, hogy amikor az infláció az egekbe szökött elkezdte kamatemelési ciklusát, de az vitatható, hogy ez időben történt-e. Amikor pedig kamatot emelt, akkor is vette az állampapírokat és a vállalati kötvényeket, márpedig nem lehet egyszerre „hideget és meleget fújni egyik gazdaságban sem” – mondta.

A gazdaság tartós problémája a versenyképesség és a hatékonyság javítása, ám ezen kívül is jó néhány terület van, melyre a kormánynak a következő években koncentrálnia kell. Legelőször azonban az inflációt kell visszaszorítani és kezelhető, akár hasznosnak mondható szinten stabilizálni, hogy amint ez megtörténik, a gazdaság visszatérhessen a korábbi növekedési pályára – zárta szavait.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt: tévhit, hogy választani lehet infláció és növekedés között, „a pénzromlás megeszi a növekedést”, amely ellen harcolni kell. Úgy fogalmazott: „Magyarország kilábalóban van egy rövid, de mérges inflációs kalandból, miután a jegybank 2021 közepétől a fékre, a kormány azonban a gázra lépett”.

A kabinet másfél éven át „elfelejtette” bevezetni a pénzromlást megfékező intézkedéseket, ehelyett olyan döntéseket hozott, melyek közül az ársapkák önmagukban is 3-4 százalékkal növelték az inflációt. „Lehet, hogy tüzet akartak oltani, csak olajjal” – tette hozzá. Az ekkori „kalandor kormányzati gazdaságpolitika” következtében a hazai pénzromlás a régió átlagát több mint 10 százalékkal meghaladva tetőzött, melynek áldozatul esett a gazdasági növekedés, így ezen mindenki veszített – hangsúlyozta.

A jegybankelnök úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken. Emellett hazánk kockázati megítélése sem jó – mondta. „Ez egy nehéz évtized, ezekben az időkben körültekintő, óvatos gazdaságpolitikára, valamint a gazdaságban teljes versenyképességi fordulatra van szükség” – fogalmazott az MNB elnöke.

Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke a világgazdaságban megemelkedő infláció okait elemezve arról beszélt, hogy bár az energiaár miatti tényezők levonulóban vannak, a maginfláció beragadni látszik. Ezért a jegybankok nehezen szánják rá magukat kamatcsökkentésre. A nemzetközi infláció alakulása a magas államadósság miatt Magyarországnak is fontos – húzta alá a volt jegybankelnök.

Szólt arról is, hogy a fizetési mérleg alakulását nagyban befolyásolja az energiaárak alakulása és bár a hazai gazdaság szerkezetének alakulásában vannak előre mutató jelenségek, még mindig meglehetősen energiaigényes, energiaimport-függése pedig sebezhetővé teszi.

Jelezte: kényes tartományban van a magyar államadósság-kockázat is, míg az ország makrogazdasági helyzete ki vagyunk téve olyan tényezőknek, melyekre nincs ráhatásunk. Úgy vélte: ezek következtében fennáll a „recesszió közeli állapotba szorulás” veszélye. A kamatemelés kapcsán kijelentette: azzal a jegybank valóban stabilizálta a forint árfolyamát, ám a kamatteher-többlet a társadalom egészére kivetül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. április 13.

Matolcsy György és Varga Mihály személyesen egyeztettek gazdasági kérdésekről

Szakmai egyeztetés keretében találkozott Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtök reggel. A megbeszélésen áttekintették a magyar gazdaság aktuális helyzetét és a hazai gazdaságpolitika legfontosabb feladatait – adta tudtul közös közleményében a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium.