Mazars: nem jogosult a teljes speditőrlánc az áfamentességre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az exportőrök után nyolc hónappal az importőröket kiszolgáló szállítmányozói lánc adómentessége is megszűnt – hívta fel a figyelmet a Mazars tanácsadó cég.

Az áfatörvény módosításának 2019. augusztus 23-ai hatályba lépésével jelentősen szűkült az importőröket kiszolgáló fuvarozó és szállítmányozó vállalatok adómentességi köre is. Mostantól ugyanis kizárólag a megbízónak közvetlenül szolgáltató speditőr alkalmazhat áfamentességet, az általa igénybe vett alvállalkozók már nem. Fontos változásról van szó, hiszen korábban az importhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó alvállalkozói lánc minden szereplője adómentesen számlázhatott.

A változás hátterében a közösségi hozzáadott értékadó (Héa) irányelv 146. cikke (1) bekezdésének e) pontja áll, amelyet az EU Bíróság a C‑288/16 számú, Lettországból kiinduló ügy kapcsán értelmezett. Az alapügyben szereplő exportőr leszerződött egy fuvarozó vállalkozással, amely a szolgáltatásnyújtás során alvállalkozót vett igénybe. Az ügylet kapcsán az alvállalkozó is áfamentes számlát állított ki, amelyet egy adóellenőrzés során a helyi adóhatóság kifogásolt, így került az ügy az EU Bíróság elé.

A Bíróság – a hatóság kifogásának helyt adva – az irányelv vonatkozó pontját úgy értelmezte, hogy az adómentesség nem alkalmazható olyan, harmadik országba irányuló árufuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtására, amelyet nem közvetlenül az áruk feladójának vagy címzettjének nyújtanak.

Az ítélet alapján 2019. január 1-jén a magyar Áfa tv. 102. §-át is kiegészítették egy további (3) ponttal, amely – akkor még kifejezetten csak az exporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan – kimondta, hogy az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a terméket fuvarozó (speditőr) közvetlenül szolgáltasson az exportőrnek.

Már a januári törvénymódosításkor többen úgy értelmezték a változást, hogy az az importra is analóg módon vonatkozik, erre jutott például a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete is. Úgy indokoltak, hogy bár az alapügy tényállása miatt az EU Bíróság ítélete az exportra lett kihegyezve, a szóban forgó irányelvi rendelkezés az importra is ugyanúgy vonatkozik.

A magyar hatóságok ezt azonban hónapokig máshogy látták, sőt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal márciusban kiadott egy tájékoztatást, mely szerint: „a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra, így például a fuvarozásra, nem az Áfa tv. 102. §-a, hanem az Áfa tv. 74-75. §-a és 93. § (2) bekezdése vonatkozik, (…). E rendelkezéséket nem érintette a módosítás, vagyis (…) termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs változás”.

A nyári adócsomaggal módosított áfatörvény értelmében azonban már világos, hogy a továbbiakban tényleg nemcsak az exporthoz, hanem az importhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében is az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelő, szűkebben értelmezett adómentességet kell alkalmazni.

Mivel ezúttal sincs külön átmeneti rendelkezés, így minden 2019. augusztus 23-át követően teljesített, importhoz kapcsolódó szolgáltatás esetében igaz, hogy kizárólag az importőrrel közvetlenül számlázási kapcsolatban álló szolgáltatónál alkalmazható az adómentesség.


Kapcsolódó cikkek

2019. január 14.

MAZARS: több ezer céget érinthet egy német törvénymódosítás

Több ezer magyar céget érinthet az új, csomagolásokról szóló törvény bevezetése Németországban – áll a MAZARS elemzésében. A Németországba exportáló cégeknek 2019. január 1-től regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségük is van a helyi központi hatóság felé. Ha ezt elmulasztják, akkor jobb esetben a továbbiakban nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet az országban, rosszabb esetben pedig akár 200 ezer eurós bírságot is kaphatnak.
2019. augusztus 15.

Mazars: jó hírek a reklámadóról

A 2019-es nyári adócsomag példátlan fordulatot hozott a reklámadó szabályaiban. A jogalkotó határozott időre felfüggesztette a reklámadó rendelkezéseinek alkalmazását – méghozzá év közben –, ugyanakkor magát a szabályrendszert érintetlenül hagyta. Mi áll ennek a hátterében, és hogyan hat mindez a reklámok megrendelőire? – e kérdést járja körbe a Mazars legújabb összefoglalója.