Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfavisszaigénylés messze meghalad minden egyéb érdeklődési fókuszterületet az adóhatóság vizsgálatainál, de a transzferár és a számlák hitelessége is kiemelten érdekelte őket – derül ki a PwC Magyarország 2012-es, az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatait feldolgozó adózói felméréséből.
A PwC Magyarország tanulmánya szerint az utóbbi öt évben a válaszadók tizede úszta meg az adóhatóság ellenőrzését, míg 5 százalékuknál volt egy-egy részterületre kiterjedő ellenőrzés. A fennmaradó 85 százaléknak része volt az összes adónemre kiterjedő vizsgálatban, amelyen belül 42 százalékot jelent azok száma akik még részellenőrzésen is átestek.
Az adózók beszámolói szerint a NAV érdeklődési körét tekintve messze kiugrik az áfa, illetve annak visszaigénylése, amely az adónemek szerinti fókuszpontok közül 88 százalékkal vezette a listát, míg az ellenőrzések témájaként 78 százalékkal.
Az adónemek kérdésében ezután a társasági adó (68 százalék) szerepelt, majd a személyi jövedelemadó (51 százalék) következett, amit az egyes adókötelezettségek teljesítése (32 százalék) követett.
Az egyéb jövedelmekre mindössze 8 százaléknál voltak kíváncsiak a revizorok, de azért elég széles lehetett a NAV érdeklődési köre, mert ezeken a kategóriákon túl az egyéb rovatot is 24 százaléknyi válaszadó jelölte meg az ellenőrök érdeklődési irányaként.
A témák szempontjából az említett áfavisszaigénylés mellett az ellenőrzött adózók több mint a felénél a transzferárat (54 százalék) és a számlák hitelességét (51 százalék) vizsgálták. 47 százalékuknál a vállalkozás elszámolását és egyéb nyilvántartásait, 46 százalékuknál a reprezentációt, 44 százalékuknál pedig a természetbeni juttatásokat ellenőrizték.
Ezeken túl a vizsgált témák a vizsgálati súlyuk szerinti sorrenben: terméexport esetén az áru kiszállításának körülményei (37 százalék), innovációs járulék (36 százalék), veszteség keletkezésének körülményei (34 százalék), adóvisszaigénylés a kiutalás előtt (34 százalék), elektronikus vagy papíralapú okmányok megléte és hitelessége (34 százalék), menedzsment díj (32 százalék), adókedvezmény (31 százalék), K+F levonhatósága (29 százalék), cafetéria (15 százalék), támogatások felhasználása (14), feltételes adómegállapítás megvalósítása (10 százalék), vámáru-nyilatkozatokban feltüntetett adatok (8 százalék), szállítóeszközök (8 százalék).
Mi a legirritálóbb az ügyfélnek?
A megkérdezett magánszemélyek és vállalkozások elégedettségi mutatója nem különösebben fényes, ugyanis egy százas skálán 44 százalékos lett az eredmény, ahol a 0 a legelégedetlenebbet, a 100 pedig a legelégedettebbet jelenti.
Az adóhatóság munkájával elégedetlen válaszadókat arról is megkérdezték, hogy melyek azok a területek, amelyek a legirritálóbbak számukra. Ezen a több feleletet is összegző negatív toplistán 44 százalékkal az ellenőrzés vezet, majd a tájékoztatási tevékenység volt a második legjellemzőbb gond, amelyet a válaszadók 41 százaléka jelölt meg problémaként.
Igen jelentős irritációt jelent a hatósági eljárás is, amely az ellenőrzést követő észrevétel, fellebbezés elbírálását, avagy a határozat tartalmát jelenti. Az elégedetlenek 30 százaléka kifogásolta az ügyfélszolgálat munkáját (hatósági ügyek intézése, felvilágosítás), ötödüknek nem tetszett a jogorvoslati eljárás, míg közel ugyanennyi adózónak (17 százalék) akadt gondja a fizetési kedvezményi eljárással. A legkevesebben a végrehajtást nevezték meg elégedetlenségük okaként, de 13 százalék jutott még az egyéb kategóriába is.
A hatóság jelentkezik
Az adózók egyébként leggyakrabban (62 százalék) úgy kerülnek kapcsolatba a NAV-val, hogy az adóhatóság keresi meg őket például idézés formájában. Az ugyancsak több választási lehetőség közül a válaszadók több mint fele (54 százalék) levélben, faxon kommunikál a hatósággal, de ugyanennyien alkalmazzák a személyes kapcsolattartást is. Az elektronikus ügyfélkapu is közkedvelt a 46 százalékos használatával, míg a felmérésben résztvevők közel egyharmada (32 százalék) a telefonos tájékoztató rendszerben intézi ügyeit, és ugyanennyien e-maileznek a hatósággal. Ezek mögött csak kevéssel marad el a maga 28 százalékával az utolsó helyen szereplő telefonos Ügyfél Contact Center népszerűsége.
(forrás: PwC Magyarország)
