Még több kedvezményt kapnak a fiatalokat foglalkoztatók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pályakezdőket foglalkoztatóknak 100 ezres bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük – döntött hétfőn a parlament. Az eredeti törvényjavaslat csak az adó felét engedte volna el. Az adócsökkentés a szakszervezetek szerint lehetőséget ad a középkorúak lecserélésére.

A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak 100 ezer forint bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük – áll az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a munkavédelmi akcióterv keretében a parlament elé terjesztett, járulékcsökkentősről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványban. Mint arról az Adó Online beszámolt, az eredeti törvényjavaslat a szociális hozzájárulási adó felét engedte volna el ebben a korcsoportban.

Vagyis amennyiben a munkáltató január elsejétől (majdnem) pályakezdő fiatalt alkalmaz például 200 ezer forintos bruttó bérrel, így 100 ezer forintig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, míg az a feletti rész – jelen esetben szintén 100 ezer forint – után az adó mértéke 28,5 százalék.

Az eredeti törvényjavaslat módosítaná az adózás rendjéről szóló törvényt úgy, hogy a cégek pénzforgalmi elszámolást is választhatnak. Ennek lényege, hogy bizonyos árbevételi küszöbig a kisvállalkozások csak akkor lesznek kötelesek áfát fizetni, ha nekik azt már kifizették. Akkor a kormány 500 ezer euró árbevételi limitet állított, amit a most elfogadott módosítás 125 millió forintra változtatott.

Az érdekképviseleteknek tetszik

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is egyetértenek azzal a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal, amely szerint a 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni 100 ezer forintig, s támogatják az is, hogy az 55 év felettiek alkalmazásánál csak 14 százalék lesz a közteher.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében történő változtatás jótékony hatást válthat ki azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig azért nem vettek fel új – például 25 év alatti – munkavállalót, mert már nem tudták volna kigazdálkodni a bér után fizetendő közterheket – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségnek (VOSZ) főtitkára az MTI kérdésére. Az akcióterv említett jótékony hatása részben semmissé válhat abban az esetben, ha jövőre a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelkedik, miközben a gazdaság egésze gyakorlatilag egy helyben topog – vélte Dávid Ferenc, és közölte: a VOSZ a minimálbér és a szakmunkás bérminimum befagyasztását fogja javasolni.

A törvényjavaslat kedvező hatásával egyetért az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is. Borsik János az MTI-nek elmondta, hogy a stagnáló gazdaság körülményei között is keresni kell a munkahelyteremtés lehetőségeit, amit segíthet a törvényjavaslat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet törvény nyomán előálló munkaerőcsere lehetőségére, hiszen a munkaadó költséget takaríthat meg, ha 25 év alattiakat, vagy 55 év felettieket alkalmaz, míg a más korosztályhoz tartozókat elbocsátja.

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi minimálbérről szeptember végén vagy október közepén kezd egyeztetéseket a kormány, és a bérkompenzációt a jövő évi költségvetésbe is betervezték.

Célzott csökkentés

Mint arról lapunk a nyár elején írt, a munkahelyvédelmi akcióterv gerincét a célzott járulékcsökkentő intézkedések adnák, amely nemcsak a fiatalokat, de az időseket, a tartósan munkanélkülieket és a gyesről visszatérőket foglalkoztatók kapnak majd.

A javaslat szerint az 55 év feletti foglalkoztatott után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott után a munkáltató szintén szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék. Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után is szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.

Nincs rá több pénz

A járulékcsökkentés kiterjesztésének költségvetési hatásairól nincs szó az elfogadott módosító indítványban. A munkahelyvédelmi akcióterv egésze továbbra is 300 milliárd forintba kerül jövőre, amelynek fedezetét a kabinet szerint a tranzakciós illeték, az adóbehajtás hatékonyságának a növekedése és az akcióterv nyomán élénkülő gazdaságból származó többletbevételek jelentik. Kiszivárgott hírek szerint az IMF-EU-delegáció nem látja az akcióterv forrását, mint ahogy számos elemző és a Költségvetési Tanács is szkeptikus.

A munkahelyvédelmi akciótervet jelentő három törvényjavaslatot a tervek szerit jövő heti ülésén fogadja el az Országgyűlés.

Az akcióterv további módosításairól, a kisadózás lehetőségének kiterjesztéséről itt olvashat.

Tervezzen az őszre Hungary Cardért! Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át! Rendezvénynaptárért kattintson >>>

---