Megbukik az ingatlanadó

Minden lakást meg kéne nézni

Ha az ingatlanadóról szóló törvényt a szakma aggályai ellenére elfogadja az Országgyűlés, a helyhatóságok rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek.
Egy hátrányos helyzetű régió kistelepülésén például vélhetően nincs ingatlanforgalom (senki nem akar odaköltözni), így a házaknak és lakásoknak nincs piaci áruk, amiből valamiféle nyilvántartási rendszer kiindulhatna.

Budapest belvárosának kerületei is szinte megoldhatatlan feladatot kapnának – hoz még egy példát a szakember -, mert minden egyes ingatlant fel kéne mérni ahhoz, hogy értékét korrekt módon állapítsák meg. Az egy házban lévő lakások ára is nagyon különbözhet: nem mindegy, hogy földszinti és udvari, vagy emeleti és utcai a lakás.

Kispál Sándor szerint a kormány tervének gyenge pontja az is, hogy a tervezet szerint majdnemhogy több a kivétel az adó hatálya alól, mint az adózó: például az állam egyetlen ingatlana után sem fizetne. A Magyar Ingatlanszövetség szerint pedig csak olyan ingatlanadó lehet igazságos és hatékony, amely nem ismer kivételt.

A szövetség vezetője az FN-nek igen sajnálatosnak nevezte, hogy szakmai segítségnyújtási ajánlatukra a Pénzügyminisztérium két éve sem és most sem válaszolt.

Számított vagy forgalmi érték?

A kabinet most a számított értéken való adóztatás bevezetésére tesz kísérletet. Az önkormányzatoknak e szerint értékövezetekbe kellene sorolniuk a területükön lévő ingatlanokat, majd meg kellene határozniuk az ingatlantípusok kereskedelmi átlagárait. Az így kijövő összeget az ingatlanok egyedi tulajdonságai (fekvés, műszaki állapot, környezet, stb.) egy szorzón keresztül befolyásolnák – vagyis az alapösszeg 0,7-1,3-szorosa lehetne az ingatlan számított értéke – magyarázza az ingatlanadóalap-számítás mostani koncepcióját Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) helyiadók-szakértője.

Amennyiben a tulajdonosnak nem tetszik az ingatlan így megállapított értéke, úgy áttérhet a forgalmiérték-alapú adózásra. Ilyenkor a kabinet hivatalos listáján szereplő értékbecslők egyike állapítja meg – az adózó pénzéért – az ingatlan árát. Aki ez utóbbi adóalap-megállapítási módszert alkalmazza, az már az adott évben nem visszakozhat, vagyis nem térhet vissza a számítottérték-alapú adózásra – figyelmeztet Szmetana György. Az ingatlanbecslés legalább 40-50 ezer forintba kerül, nagyjából akkora költséget jelent, amennyiért egy bank is felbecsüli az értéket hitelnyújtás előtt – tudta meg az FN Kispál Sándortól.

Nem fog menni

Kusza rendszert szül, ha az ingatlantulajdonosok egy része számított, a másik része pedig forgalmi érték alapján adózik – mondta az FN-nek a szakértő, aki szerint még csak nem is ez a koncepció legnagyobb baja.

Az értékövezeti besorolás elkészítésére és az átlagárak meghatározására nincs elég kvalifikált szakemberünk; „gimnáziumi érettségivel jogot alkalmazni nem korszerű” – villantotta fel a legfontosabb aggályát az egyébként a ferencvárosi önkormányzat adóirodáját vezető Szmetana. Úgy vélte, ezeket a feladatokat valójában a kerületi, városi főépítészeknek kellene elvégezniük, akiknek viszont nincs erre kapacitásuk.

A kabinet – egyelőre nem ismert – törvényjavaslatának nem jósol nagy jövőt a szakértő: a több mint tíz, Parlamentben ülő TÖOSZ-tag polgármester módosító indítványokkal szétszedi a koncepciót – mondja.

Hetven éve tudták

Hozamértéken kellene adóztatni az ingatlanokat, vagyis az adó alapja az az összeg lehetne, amennyiért a tulajdonos bérbe tudná adni a lakását egy évre – vélte Szmetana György.

A rendszer egyébként az 1930-as évek végén kitűnően működött, Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt a Reményi-Schneller Lajos vezette Pénzügyminisztériumban Csikós-Nagy Béla közreműködésével nagyon jó szisztémát dolgoztak ki – adott távlatot és mélységet a témáról folyó vitának Szmetana. (Imrédy Bélát és Reményi-Schneller Lajost elsősorban a Szálasi-kormányban folytatott tevékenységükért 1946-ban kivégezték; Csikós-Nagy Béla a rövid demokratikus átmenet és a kommunista hatalomátvétel után is megkerülhetetlen volt a gazdaságpolitikában, többek között az Országos Árhivatal megalapítója és vezetője volt csaknem 20 évig – a szerk.)

Amíg a jövő évi adótörvények tervezete nem kerül a kormány elé, addig a Pénzügyminisztérium nem közöl részleteket arról, hogy a helyhatóságoknak milyen alapelvek szerint kell meghatározniuk a megadóztatni kívánt ingatlanok árát – közölte lapunkkal a tárca sajtóosztálya. Ezek szerint jövő szerdán ismerhetjük meg a tervezett ingatlanadó részleteit.

Forrás: FigyelőNet