Megenyhült a pályázati moratórium


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Súlyos gondokat okozott volna a gazdaságnak, ha a kormány január végi pályázati moratóriuma az akkor elképzelt formájában valósult volna meg. Február közepén a kormány bejelentette, enyhít a szigoron. Most megszülettek a pontos szabályok.

napokban jelentek meg annak a kormányhatározatnak a rendelkezései, amelyek az uniós fejlesztések esetében enyhítik és tisztázzák a január végén bejelentett döntési moratórium szabályait. Amennyiben az akkor közzétett tilalom marad érvényben, gyakorlatilag megbénult volna a gazdaság, hiszen a következő kormány hivatalba lépéséig nem bírálták volna el az uniós pályázatokat, és leálltak volna a közbeszerzések is. Márpedig a válságban a fejlesztési források túlnyomó részét a közösségi támogatások jelentik.

Az érdekeltek február közepén kezdhettek fellélegezni, amikor a kormány úgy döntött, enyhít a szigoron, és ésszerűbb feltételekkel próbálja megakadályozni, hogy a közelgő választások következményeként nyakló nélkül áramoljon ki az uniós pénz. A héten megszülettek a módosítás pontos szabályai is, amelyek világosan elmondják, ki mihez tartsa magát.

A legfontosabb, hogy minden olyan felhívás esetében, amely január 20. előtt jelent meg, hozható támogató vagy elutasító döntés. Mint azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) megtudtuk, jelenleg 156 olyan pályázati konstrukció van nyitva, amelyekre nem vonatkozik a döntési moratórium. Ezek pénzügyi kerete 1515,2 milliárd forint.

Január 20. után eddig összesen tíz felhívás jelent meg, 60,5 milliárd forint elnyerhető támogatással. Ezek hulladékgazdálkodással, szennyvízelvezetéssel, zajcsökkentéssel vagy éppen sürgősségi ellátással kapcsolatosak. A konstrukciókra beérkező pályázatok feldolgozása, a döntés előkészítése ez esetben is megkezdődik –tudtuk meg. A további pályázatok kiírása az előzetesen meghatározott és az NFÜ honlapján szereplő ütemezés szerint történik, és azok támogatásáról is a következő kabinet felállása után határoznak. A tervek szerint március végéig mintegy harminc újabb konstrukció válik elérhetővé. Közöttük van az évek óta legnépszerűbb, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló technológiai fejlesztéseket segítő felhívás is. A tízmilliárd forint keretösszegű pályázat automatikus eljárásrendű, azaz aki megfelel a feltételeknek és hiánytalanul benyújtotta a dokumentációját, az nyer.Március 29-től adhatók be a dokumentációk, a nyertesek esetében nagyjából a kormányváltás utáni időszakra esik a támogatói szerződések megkötése, így várhatóan ennél a konstrukciónál sem lesz fennakadás.

A kiemelt fejlesztések esetében a moratórium nem érvényes azokra a projektekre, amelyeknek már van aláírt támogatási szerződésük. Jelenleg 284 ilyen létezik – ezeknél minden haladhat a maga útján. Ahol még nincs megkötött szerződés, ott kizárólag olyan közbeszerzési eljárás indítható, amely eredményéről az ajánlatkérő csak június 30. után dönt. Az Európai Bizottság jóváhagyásával megvalósuló nagyprojekteket tekintve is enyhült a szigor. A brüsszeli kiküldés előtt álló fejlesztéseket, amelyeket kormánydöntés nevesít vagy amelyeknél már a támogatási döntés is megszületett, nem érinti a moratórium.

Nem állnak le azok a többfordulós pályázatok, amelyek esetében az első fordulóban már megszületett a támogatási döntés – ilyenek például a csatornázási fejlesztések, egészségügyi beruházások, hulladékgazdálkodással kapcsolatos projektek. Ez azért is jó hír, mert ezen projektek előkészítésén akár több évet is dolgoztak a beruházás megvalósítói, kiírták a közbeszerzési eljárásokat, és egy több hónapos csúszás költségvetések felborulását, ütemtervek megvalósíthatatlanságát, fejlesztések elmaradását is eredményezhették volna.

A Népszabadság úgy tudja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mától ismét elindít több olyan, január 20. előtt megjelent pályázatot, amelyeket a döntési moratóriumra tekintettel zárt le. A hivatal február 20-szal hét gazdaságfejlesztési felhívást is felfüggesztett, amelyek a döntéshozatali tilalom enyhítése után megint megnyílnak, azaz be lehet adni rájuk a pályázatokat, és azokat is el bírálják. Így újra nyerhető uniós támogatás kutatás-fejlesztésre, innovációs klaszterekre, innovációs technológiai parkokra, vállalati kutatás-fejlesztésre, magas foglalkoztatási hatású projektekre, e-kereskedelemre, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]