Megindult a világ az offshore szigetek ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adatszolgáltatás kiterjesztése, a külföldön szerzett jövedelmek visszacsatornázása a nemzetgazdaságba: a világ vezető hatalmai megannyi módon fordulnak az offshore rendszerek ellen.

Az Európai Bizottság teljes mértékben osztja az ipari államokat tömörítő OECD álláspontját az adóparadicsomok és offshore cégek meghatározására, amely ajánlást egyébként a G20-ak csoportja az áprilisi londoni csúcsértekezleten is megerősített. Ez alapján adóparadicsomnak az az ország tekinthető, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, így például csábítási céllal alacsonyabb adókulcsot kínál a külföldi befektetőknek, mint a hazai cégeknek. Az adóparadicsomokra jellemző továbbá az adórendszer áttekinthetetlensége és az adatszolgáltatás megtagadása más országok hatóságai számára saját adófizetőikről, azoknak ottani üzleti tevékenységéről. Offshore-nak pedig az olyan vállalatokat tekinti az Európai Bizottság, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából.

Mint Kovács László adóügyi biztos brüsszeli tudósítónknak a magyarországi viták kapcsán elmondta, e meghatározásból egyértelműen kiderül, hogy Ciprusra e feltételek egyike sem húzható rá. Az OECD listáján Magyarország és Ciprus együtt, a legjobb csoportban szerepel, mint amelyek együttműködnek más országokkal az adóparadicsomi helyzetek felszámolásában. A biztos hozzátette: azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, nem minősíthetők adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak számítana, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az.

Az adóelkerülés és adócsalás visszaszorítására Kovács László számos javaslatot tett. A pénzügyminiszteri tanács asztalán van például az az indítvány, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a banktitokra hivatkozva megtagadják az adatszolgáltatást más tagállamok adófizetőinek ottani pénzügyeiről. Egy következő javaslat ennek az elvnek az egységes alkalmazását javasolja a tagállamoknak az Európán kívüli országok esetében is. Szintén a pénzügyi tárcák vezetőire vár a döntés a kamatadó kikerülését megakadályozó szabályozás erősítésének kérdésében. Ebben az ügyben Belgiummal, Ausztriával és Luxemburggal folyt vita, amelyek információadás helyett inkább forrásadót vontak a náluk elhelyezett betétek kamataiból (ennek mértéke 2011. június végétől 20-ról 35 százalékra emelkedik).

Egyesült Államok: 19 ezer cég egyetlen kajmán-szigeteki címen.

Az elkövetkező tíz évben öszszesen 210 milliárd dollár adóbevételt remél az amerikai pénzügyminisztérium attól az új intézkedéscsomagtól, amely a vállalati tevékenységek, illetve (céges és egyéni) jövedelmek külföldi adóparadicsomokba való menekítését hivatott visszaszorítani – jelentette washingtoni tudósítónk. Így próbálják csökkenteni azon cégek versenyhátrányát, amelyek nem tartanak fent offshore érdekeltséget. Az ügy fontosságát jelzi, hogy egy januári kormányzati adat szerint az USA száz legnagyobb cége közül mindössze 17 nem működtet ilyen típusú társaságot. A másik érv, hogy a jelenlegi adórendszer bőséges lehetőséget ad az adóelkerülésre. Pár évvel ezelőtti adat szerint az amerikai multinacionális vállalatok 700 milliárd dollárt elérő külföldi jövedelmük után mindössze 2,3 százaléknyi adót fizettek az Egyesült Államokban. Egyetlen, kajmán-szigeteki postacímen csaknem 19 ezer bejegyzett vállalkozásról tud az amerikai tárca; közülük igen kevés van jelen a szigeteken tényleges tevékenységgel.

Az ismertetett elképzelésekben az a közös, hogy Washington a saját jog-, és adórendszerének ellentmondásait igyekszik kiküszöbölni, nem pedig az adóparadicsomként ismert országokat akarja rászorítani, hogy ne csalogassák az amerikai vállalatokat. Változtatnak például azon a szabályon, amelynek értelmében a vállalatok külföldi befektetéseik erejéig csökkenthetik a társaságiadó-alapjukat, sőt külföldön fizetett adójuk után is amerikai adóhitelt kapnak, miközben a forrásadó-kötelezettségüket évekig görgethetik maguk előtt. A kiskapuknak köszönhetően az offshore cégek persze sokszor eltűnnek – ennek lehetőségét is felszámolják. Az Amerikában is aktív külföldi pénzintézeteket az amerikai adóhatóság egyezmény aláírására kötelezi majd: e szerint ugyanolyan ügyféladat-szolgáltatási kötelezettségeik lesznek, mint most az itteni bankoknak. Csak így kapnak minősített közvetítő tanúsítványt. Az offshore adóelkerülés visszaszorítására 800 főt vehet majd fel az adóhivatal. Áthelyezik továbbá a bizonyítás terhét azon adóalanyokra, akikről bebizonyosodik, hogy nem jelentették be külföldi számlájukat, és a büntetési tételeket is növelik.

Nagy-Britannia: minden negyedik eset gyanús volt.

Már a válságot megelőzően nehezebbé vált a britek és a szigetországban letelepedett külföldiek számára megtakarításaik adóparadicsomokba mentése – járt utána londoni tudósítónk. Őfelsége Adó- és Illetékhivatala (HMRC) második kampányát indította a közelmúltban az ügyeskedő adófizetők fülön csípésére. Az első menetben, 2007-ben a nagy brit kereskedelmi bankok offshore tagozatai voltak a célpontok, akik összesen 400 ezer ügyfél nevét nyújtották át az adóellenőröknek. Minden negyedik esetben merült fel adótartozás gyanúja. Az ezt követő akció során 45 ezer személytől összesen 450 millió font extra-befizetést sikerült behajtani, de a többi 55 ezer offshore bevétele is nagyító alá kerül. Az adóhivatal mintegy háromszáz kisebb pénzintézet könyveibe is bepillanthat.

A Pénzügyminisztérium az adócsalások megakadályozása érdekében kulcsfontosságúnak tartja az információ áramlását és az átláthatóság betartását. Nemrégiben az egyik legnotóriusabb adóparadicsom, Jersey is csatlakozott ahhoz az adóinformációs csereegyezményhez, melyet a brit kormány korábban például Bermudával, a Brit Virgin-szigetekkel kötött.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 25.

A magyarok több mint háromnegyede rendszeresen adományoz

A magyarok több mint háromnegyede rendszeresen adományoz, csaknem egyharmaduk fél évente, 17 százalékuk havonta egyszer jótékonykodik – mondta a Visa Magyarországért felelős területi vezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

2023. szeptember 25.

A Booking-botrány mélyére ás a Gazdasági Versenyhivatal

Még korántsem került pont a Booking-ügy végére. A Gazdasági Versenyhivatal augusztus 24-én indította el gyorsított ágazati vizsgálatát az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán. A vizsgálati jelentéstervezet elkészítésének eredeti határideje 2023. szeptember 24-én járt volna le, de a hatóság ezt egy hónappal meghosszabbította, mivel a piaci folyamatok teljes feltárásához és értékeléséhez további időre van szükség.