Megszűnik az egykulcsos jövedelemadó Szlovákiában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szlovákiában megszűnik az egykulcsos jövedelemadó januártól, a változtatást bevezető törvénymódosítást többnapos parázs vitát követően, kedden késő délután véglegesítette a pozsonyi törvényhozás.


A jogszabálymódosítás Szlovákiában a természetes személyek számára progresszív jövedelemadót vezet be, és 19 százalékról 23 százalékra emeli a jogi személyek jövedelemadójának mértékét 2013 január elsejétől.
Az új adótörvény értelmében a természetes személyek jövedelmeik után két különböző adókulcs alapján adóznak majd. Azok akiknek éves jövedelme meghaladja a havi 3310 eurónak megfelelő összeget, 25 százalékos jövedelemadót kell fizetniük, az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező természetes személyek azonban továbbra is az eddigi, 19 százalékos adókulcs szerint adóznak majd jövedelmeik után.

Az adótörvény egy új különadót is bevezet, ez a közjogi méltóságok egy részét érinti. Ennek alapján a parlamenti képviselők, a kormány tagjai, valamint az államfő 5 százalékos többletadót is fizetnek majd jövedelmeik után.
A kormánypárti módosító javaslatot 80 igen szavazattal, 60 nem ellenében, egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a szlovák parlament. A jogszabályhoz – csaknem egy héten át tartó vita során – több mint egy tucat módosító javaslatot adtak be, ezek többségét elutasította a kormánypárti Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) parlamenti többsége.

Szlovákiában 2004-ben Mikulás Dzurinda második kormánya vezette be az egykulcsos, 19 százalékos jövedelemadót. Az egykulcsos adó megszüntetésének szándékát már nem sokkal kabinetje megalakítása után jelezte Robert Fico a közkiadások konszolidációjának szükségességére hivatkozva.

A szlovák kormány már jövőre jelentős – a GDP több mint fél százalékát kitevő – többletbevételt remél az intézkedéstől. Az új adótörvény bírálói és a parlamenti ellenzék szerint azonban a módosítás csökkenti az ország versenyképességét, és így közvetve az adóbevételek csökkenéséhez illetve a munkanélküliség szintjének emelkedéséhez vezethet.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.