Mennyit költött ételre 2001-ben? 18 pontos kérdéssor a vagyonosodási vizsgálatokon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén az adóhivatal 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot akar végrehajtani – pontosabban a kormányprogram ezt írja elő. De milyen kérdésekre is számíthatnak azok, akik valamilyen okból a hatóság látókörébe kerülnek – olvasható a kérdés az InfoRádió honlapján.

Az adóhivatal azt is megkérdezi, ha vagyonosodási eljárást indít, hogy hány forintot költött a vizsgálat alá vont 2001-ben ételre, szórakozásra, könyvekre és színházjegyre. A válaszokat számlával is igazolni kell tudni.

Az eddigi példák alapján különben úgy tűnik, hogy nem csak a feltűnően vagyonos magyar adóalanyok ellen indul vizsgálat, hiszen a kiszemelt körben van gyesen lévő anyuka és átlagos jövedelmű, ám életbiztosítással rendelkező alkalmazott is. S az is világossá vált az APEH elnökhelyettésének, Varga Lászlónénak a korábbi nyilatkozataiból, hogy az adóhivatal nem elégszik meg a kormány által előírt 10 ezer vizsgálattal.

Az APEH által kiválasztott adóalanyok kérdőívet kapnak a hatóságtól, amely 18 pontban kívánja tisztázni a megcélzott személy jövedelmi viszonyait, beleértve a munkaviszonyból, gazdasági társaságból, ingó vagy ingatlan adásvételéből és bérléséből származó bevételt, az esetleges örökségeket, adott és kapott kölcsönöket, függetlenül attól, hogy azok banktól, magánszemélytől, netán rokontól származnak-e.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.