Mi a transzferár-szabályozás lényege?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiknek kell figyelniük a transzferár szabályokra? Kinek a feladata ismerni és betartani az adózási előírásokat? Milyen határidővel kell transzferár nyilvántartást készíteni és hogyan épül fel egy transzferár dokumentáció? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe transzferárazással foglalkozó cikksorozatunk ötödik részében.

Ma már a legtöbb érintett vállalkozás vezetője és könyvelője tudja vagy legalábbis sejti, hogy a transzferár szabályozással foglalkoznia kell. Az álmatlanul töltött éjszakáktól és a sok millió forintos mulasztási bírság tételektől csak akkor tudjuk magunkat megvédeni, ha ismerjük a szabályokat és az előírásokat. Kik azok, akiknek mindenképpen javasolt, hogy kerüljenek tisztába a transzferárazás lényegével?

A vállalatoknál munkaviszonyban foglalkoztatott könyvelők, főkönyvelők, gazdasági vezetők és kontrollerek számára elengedhetetlen, hogy az alapvető információkkal tisztában legyenek. Bármikor fény derülhet arra, hogy a munkáltatónak kapcsolt vállalkozása van, vagy kapcsolt vállalkozást újonnan alapítanak a tulajdonosok, de sokszor kapcsolt vállalati jogviszonyt eredményeznek a gazdasági átalakulások (pl. kiválások, összeolvadások) is. Legyünk résen, és vizsgáljuk meg a munkáltató tulajdonosi körét, valamint a vállalat tulajdonában lévő üzletrészeket. Tájékoztassuk az ügyvezetőt a legfontosabb szabályokról, és osszuk meg vele a kockázatokra vonatkozó információkat.

Könyvelőiroda tulajdonosaként vagy vezetőjeként felelősek vagyunk abban, hogy az adózási kockázatokat feltárjuk és azokról bizonyítható módon tájékoztassuk az ügyfeleinket. Nem intézhetjük el véleményem szerint annyival a transzferárazással történő foglalkozást, hogy a következőket mondjuk:

• nekem úgyis csak mikrovállalkozói körbe tartozó ügyfeleim vannak!
• nem ismerem a tulajdonosok további cégeit, nem nálam könyveltetnek!

Felelős gazdasági szakemberként ezeket a kijelentéseket alapos és mélyreható vizsgálat nélkül nem tehetjük meg. Miért? A mikrovállalkozói körbe tartozó vállalkozásokat is érintheti a transzferár szabályozás, és a cégtulajdonosok, cégvezetők figyelmét akkor is fel kell hívnunk a transzferárazásra, ha nincs tudomásunk kapcsolt cégekről, mert egyrészt bármikor kerülhetnek bármely vállalkozással kapcsolt viszonyba, másrészt pedig lehet, hogy például a közeli hozzátartozók céges érdekeltségei között is van kapcsolt vállalat. A könyvelőirodát vezető szakembereknek javasolt áttekinteni az ügyfélkört, kiemelten kezelni azokat az ügyfeleket, vállalkozásokat, ahol kapcsolt vállalkozások vannak vagy lehetnek, és ezen felül minden ügyfelet tájékoztatni – akár hírlevél formájában – a kapcsolt vállalkozásokat érintő feladatokról és a transzferár szabályokról, kockázatokról. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran marad el még mindig a kapcsolt vállalkozások bejelentése (következménye 500.000 Ft mulasztási bírság) és a transzferár dokumentációk elkészítése (2.000.000 Ft-os mulasztási bírsággal sújtható a hiánya ügyletenként).

Könyvvizsgálóként, jogászként illetve adótanácsadóként kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol kapcsolt vállalkozások együttműködéseit szükséges vizsgálnunk, és azzal kapcsolatban kell tanácsot adnunk. Ha nem ismerjük a specialitásokat, a NAV elvárásait és az egyes jogeseteket érintő transzferáras kockázatokat, előfordulhat, hogy valamilyen fontos körülményről nem tájékoztatjuk ügyfeleinket és ezáltal a döntés meghozatalához nem rendelkeznek a vállalkozások kellő információval. Így ha azt látjuk, hogy kapcsolt vállalkozások szerződést szeretnének kötni, módosítani, átalakulni, új vállalkozást alapítani, célszerű azonnal informálni a cégvezetőket és cégtulajdonosokat a várható következményekről. Mi a lényege tehát a transzferár szabályozásnak, miről érdemes tájékoztatni a cégtulajdonosokat, ügyvezetőket?

A kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árakra (transzferárakra) vonatkozó szabályozást az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 18.§. tartalmazza (Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása).

Főszabályként amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó az adózás előtti eredményét módosítja (növeli vagy csökkenti).

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. További információ és megrendelés >>

Hogyan állapítjuk meg a szokásos piaci árat?A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Miről szól a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség?Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. Fontos tehát, hogy a társaságiadó-bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig el kell készíteni a transzferár dokumentációkat! Ha nem tettük meg, pótoljuk vagy vizsgáltassuk felül.

Kinek a feladata elkészíteni a dokumentációkat és kié a felelősség? Korábbi cikkünkben már volt szó arról, hogy a kötelezettségekről történő tájékoztatás a könyvelésért, beszámoló összeállításáért felelős személy feladata. A dokumentációk elkészítésének a felelőssége azonban az ügyvezetőé, tehát neki kell arról gondoskodnia, hogy megtalálja a megfelelő szakembert a kezdetben projekt jellegű, a későbbiekben pedig legalább évente egyszer visszatérő transzferárazási feladatok korrekt és felelősségteljes ellátására. A transzferár nyilvántartások elkészítése tehát nem könyvelői feladat, annak összetettsége és speciális előírásai miatt.

Melyek azok a legnagyobb problémák, amelyekkel a vállalkozások szembe találhatják magukat? A legtöbb esetben a kapcsolt vállalkozások körének felmérése és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megállapítása okozza a legnagyobb gondot. A továbbiakban pedig fontos tisztában lenni azzal, hogy a transzferárazáshoz sok olyan információ szükséges, amelynek előállítása, összeállítása nem feltétlenül egyszerű, illetve bizonyos esetekben csak az anyavállalatnál lelhető fel. Ezért fontos a körültekintő tervezés már akkor, amikor még csak tervezzük a kapcsolt vállalkozásokkal történő üzletkötést. A szabályozás az elmúlt években több alkalommal változott, és mivel az adóhatósági ellenőrzésekre egészen 2008-ig visszamenőleg lehet számítani, tisztában kell lennünk az átmeneti szabályokkal is.

Cikksorozatunk következő részében megmutatjuk, hogy épül fel egy transzferár nyilvántartás és milyen formában lehet teljesíteni a transzferár dokumentációs kötelezettséget.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---