Mi az apport?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az apport társas vállalkozáshoz való tárgyi, és nem pénzbeli hozzájárulás, mely történhet természetes személy vagy másik társaság részéről. Magyarul tárgyi betét. E cikkben azon esetet fogjuk részletesen vizsgálni, amikor a hozzájárulás társaság részéről történik.

Az apport az áfa tárgyi hatálya alá tartozik, azonban ha bizonyos feltételek teljesülnek, (amelyeket a törvény 17-18. §-ban találunk) akkor nem fog áfakötelezettséggel járni az apportálás.

Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdés szerint az apport [17. § (1) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie ahhoz, hogy ne álljon be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás:

a, a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell letelepedettnek lennie az adózónak, hanem elegendő a regisztráció is, azaz van magyar adószáma. Logikai bukfencnek tűnhet, ha olyan cégbe apportálunk, amely még sem alakult, de mégsem áll be az értékesítéshez fűződő joghatás, azonban ezzel nincsen semmi baj, ha az apport révén létrejövő új cég bejelentkezik az alapítás eredményeként.

b, kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik. Ez a kötelezettségvállalás azt jelenti, ha a későbbiekben adólevonásra nem jogosító tevékenységhez használja az eszközt, illetve 2014-től az 1 éven túl a vállalkozást szolgáló jogot, akkor az átvevő elvégzi az apportált termékkel, vagyoni értékű joggal kapcsolatosan a tárgyi eszközökre előírt utólagos korrekciót.

Ennél a pontnál fontos még kiemelni, hogy az egyetemleges felelősséget a törvény kizárólag az áfa tekintetében állapít meg, de ott is csak az átadásra került vagyonnal összefüggésben és csak a szerzésig (apportálásig) bezárólag az apportálónál keletkezett esetleges fizetendő adó tekintetében, nem valamennyi adótartozás vonatkozásában.

A kötelezettségvállalás megtétele történhet a társasági szerződésbe (alapító okirata) belefoglalva, illetve külön megállapodás keretében.

c, sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az áfa törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. A c) pontból a jogállás szóra hívom fel az olvasó figyelmét, röviden az apport nem zárja ki, hogy azt az apportot fogadó adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használja, hanem ha az egész jogállása összeegyeztethetetlen az adólevonással, akkor van gond az apport áfa tekintetében. Milyen jogállások nem teszik lehetővé eleve az adólevonást? Ilyen lehet az alanyi adómentesség, az eva-alanyiság vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adózók köre.

Ha bármelyik – az előbb felsorolt három feltétel – egyike nem teljesül, akkor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás azonnal beáll. Például az adóalany jogállása alanyi mentessé válik, bár a szerzéskor még normál jogállású volt, akkor pótlólagos adófizetési kötelezettsége lesz az apportált vagyon tekintetében.

Ezek az apport ügyletek úgy mentesülnek az adóztatás alól, hogy levonási tilalmat sem eredményeznek, hanem áfa-körön kívüli tranzakciók lesznek, azaz ha az terméket, vagyoni értékű jogot viszünk be egy vállalkozásba és az apport tárgyát illetően korábban éltünk az adólevonási jogunkkal, akkor az apportálás időpontjában nem kell pótlólag visszafizetni. Azonban ha az apportot átvevő, annak tárgyát, adómentes tevékenységéhez használja fel, akkor sem keletkezik azonnal adófizetési kötelezettsége, hanem adott év végén, illetve a következő évek végén, kell majd korrekcióznia az Áfa tv. 135. §-a szerinti az apportálónál levont áfa 1/5, ingatlan esetén 1/20 részét. Ebben tehát az is benne van, hogy az 5, 20 éves figyelési időszak nem indult újra, amikor apportálásra kerül a sor, hanem a használatbavétel időpontjától kezdődően folytatódik tovább a figyelési időszak.

Ha a törvény 17-18. §-ban lefektetett feltételei nem teljesülnek, akkor elvileg az apport adóköteles ügyletként fog viselkedni. A hatályos joggyakorlat nem vizsgálja a hivatkozott paragrafusok alá nem tartozó apportügyleteknél a levonható adót, így azokat valódi ellenérték fejében teljesített ügyletnek tekinti. Az adó alapja a 65. § szerint az ellenérték, amelynek a társasági szerződésben, alapító okiratban elfogadott értéket fogadjuk el. A teljesítés időpontja az 55. § (1) bekezdés szerint az apport rendelkezésre bocsátásnak napja.

A cikk szerzője Molnár Péter független adótanácsadó