Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormányzat által teremtett üzleti légkör európai összehasonlításban többek között éppen a nehézkes adórendszer miatt kapott 2007-ben is rosszabb besorolást. Ha azonban az ingatlanadó más adókat váltana ki, még akár életképes megoldás is lehetne – véli Rémi Couture, a Colliers International ingatlanügynökség befektetési elemzője.
Nyilvánvaló azonban, hogy egy újabb adó pontosan ellenkező hatást is eredményezhet. Tisztán kéne látni, hogy a kormány milyen módon kívánja majd bevezetni ezt az új adót. Az elv egyszerű, de az alkalmazása összetettebb és nincs bevezetési átgondolt terv. Kikre terjed ki pontosan az adózási kötelezettség (korházak, iskolák, egyetemek, múzeumok is az adóztatott ingatlanok körébe tartoznak majd)? Rendelkezésre áll az összes adóköteles ingatlan értékbecsléséhez szükséges kapacitás az országban? Milyen jogorvoslati lehetőség állna rendelkezésére azoknak az adófizetőknek, akik nem értenek egyet ingatlanjuk értékbecslésével? Mi történik azokkal a kisnyugdíjasokkal, akik nagy értékű ingatlant birtokolnak?
Couture az ingatlanadó kanadai alkalmazása kapcsán rámutatott, hogy ott ez egy olyan helyi adónemként működik, amit a helyi közszolgáltatások finanszírozására fordítanak. Ily módon az adófizetők jobban ellenőrizhetik, mire használták fel. Ez a rendszer ott jól működik és az adó mértéke sem változik, ugyanis a városok versengenek egymással e téren.
Ez az adó hatással van, és lehet majdan Magyarországon is az irodabérleti piacra: az A kategóriájú irodaépületek tulajdonosai ugyanis igyekeznek a bérlőkre terhelni a plusz adóterhet. A Colliers szakértője egy nemrég értékesített A kategórás épület példáján keresztül rámutatott arra, hogy 1%-os ingatlanadó esetén a bérlők által fizetett szolgáltatási költségek négyzetméterenként akár 1,43 euróval növekednének meg havonta. (Van, aki szerint még az élénkülés sem kizárt az ingatlanadóval, bár a legtöbben nagyon kételkednek…)
Hosszú távon ennek az adónak van egy érdekes hatása, mondhatni előnye, amennyiben a piac meghatározó szereplői az ingatlanok értékének növelésére törekszenek. Az ingatlanfejlesztők és a befektetők tarsolyában ez egy fontos érv lehet, mivel számszerűsíthetik a megvalósított projektek hatását a helyi kormányzatok bevételeinél. Ha úgyis adózni kell, legalább hatékonyan adóznak.
Forrás: Piac és Profit
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
