Mikor állítható ki egyszerűsített számla?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Folytatjuk az előző cikkünkben megkezdett felsorolást, amelyben végigvesszük, hogy milyen esetekben szabad egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítaniuk a vállalkozóknak.
2.) A 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. (Még az adózási szakembereket is felidegesítik ez ilyen meghatározások, de tudom, így pontos a jogászok szerint.)
Ez az előírás a következő ügyekben engedi meg az egyszerűsített adattartalmú számla kiállítását, ha az adatok forintban szerepelnek rajta és a vevő számlát kér:
- a.) Aki az előleget kifizeti az eladónak az nem adóalany és nem jogi személy, de 900.000 forintot meghaladó összeget (előleget) fizet. Vegyük észre, hogy ez az előző ponthoz igazodik, és azt jelenti, hogyha például egy magánszemély 900.000 forintot meghaladó előleget fizet az eladónak, akkor egyszerűsített adattartalmú számlát kaphat az előleg átvételéről.
- b.) Ugyancsak az „a” pontban szereplő előlegfizetés történik, melynek összege nem éri el a 900.000 forintot, de a vevő (az előleget fizető) számlát kér az eladótól az előlegről.
- c.) Ezt az esetet egy korai készpénzes fizetésnek is nevezhetnénk. A vevő bárki lehet, aki a pénzt fizeti. Mégpedig az ügylet teljes ellenértékét kifizeti az eladónak legkésőbb addig, amikor maga az értékesítés teljesül. A törvényi hivatkozás szerint fizethet készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel is.
3.) A számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik.
Ez azt jelenti, hogy az eladó akkor bocsáthat ki egyszerűsített adattartalmú számlát, ha külföldre értékesít, melyet két csoportra osztunk az áfa szempontjából:
- a Közösség területén értékesít, de a vevőnek az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, és az áfa fizetésére is a vevő kötelezett; (Ezért tartozik a magyar áfa-törvény hatálya alá.)
- belföldön kívül ún. harmadik országban teljesít értékesítést, ha a bármilyen jogállású vevőnek az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye vagy lakóhelye belföldön van.
(Ez már van olyan bonyolult, – különösen mert egyes esetekben a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az értékesítés teljesítettnek minősül, – hogy akinek ilyen ügyletei vannak, az adótanácsadót alkalmaz, és nem a vállalkozó végzi a számlázást.)
4.) A számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.
Ez a legszebb az egész felsorolásban. Kizárásos módszerrel történő megfogalmazás. Azt jelenti, hogy a távolsági értékesítés, az adómentes közösségi termékértékesítés és a belföldi terület hatályán kívüli eladás kivételével
- bármilyen pénznemben,
- bármilyen fizetési mód esetében,
- bármelyik vevőnek
kibocsáthatunk egyszerűsített adattartalmú számlát, ha annak a végösszege áfával együtt maximum 25000 forintnak megfelelő értékű.
Honnan jön a 25 000 forintos érték?
Az általános forgalmi adóról szóló törvény 256.§-ának (1) bekezdése szerint, ahol a törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni.
Tehát ha van egy 100 eurós értékesítésünk, az forintban kifejezve 25.219. A törvény a továbbiakban azonban úgy szól, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, akkor 1000 forintra kell kerekíteni. A példánkban ez a devizában vagy valutában kifejezett számlaérték tehát 25.000 forint, vagyis egyszerűsített adattartalmú számla is kiállítható.
Leegyszerűsítve: 2013-tól is kibocsáthatunk készpénzfizetési számlát úgy, mint eddig, de a készpénzfizetési korlátozásokat betartva. Maximum 1.500.000 forintig tehetjük ezt, de ha kapcsolt vállalkozások közötti ügyletről van szó, akkor az adóhatóságnak be kell jelenteni 1.000.001 forinttól a 40-es nyomtatványon.
Az egyszerűsített adattartalmú számla nem azonos a készpénzfizetési számlával. Az egyszerűsített adattartalom egy kisebb adatkört és egy visszafelé számított áfa-kulcsot jelent, és nem függ a készpénzfizetéstől. Ez utóbbi csak egy részét jelenti azoknak az eseteknek, amikor a kisebb adattartalom használható. Aki élni kíván ezzel a bővebb lehetőséggel, annak adózáshoz értő szakembert célszerű alkalmaznia.