Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Folytatjuk az előző cikkünkben megkezdett felsorolást, amelyben végigvesszük, hogy milyen esetekben szabad egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítaniuk a vállalkozóknak.
2.) A 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. (Még az adózási szakembereket is felidegesítik ez ilyen meghatározások, de tudom, így pontos a jogászok szerint.)
Ez az előírás a következő ügyekben engedi meg az egyszerűsített adattartalmú számla kiállítását, ha az adatok forintban szerepelnek rajta és a vevő számlát kér:
3.) A számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik.
Ez azt jelenti, hogy az eladó akkor bocsáthat ki egyszerűsített adattartalmú számlát, ha külföldre értékesít, melyet két csoportra osztunk az áfa szempontjából:
(Ez már van olyan bonyolult, – különösen mert egyes esetekben a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az értékesítés teljesítettnek minősül, – hogy akinek ilyen ügyletei vannak, az adótanácsadót alkalmaz, és nem a vállalkozó végzi a számlázást.)
4.) A számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.
Ez a legszebb az egész felsorolásban. Kizárásos módszerrel történő megfogalmazás. Azt jelenti, hogy a távolsági értékesítés, az adómentes közösségi termékértékesítés és a belföldi terület hatályán kívüli eladás kivételével
kibocsáthatunk egyszerűsített adattartalmú számlát, ha annak a végösszege áfával együtt maximum 25000 forintnak megfelelő értékű.
Honnan jön a 25 000 forintos érték?
Az általános forgalmi adóról szóló törvény 256.§-ának (1) bekezdése szerint, ahol a törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni.
Tehát ha van egy 100 eurós értékesítésünk, az forintban kifejezve 25.219. A törvény a továbbiakban azonban úgy szól, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, akkor 1000 forintra kell kerekíteni. A példánkban ez a devizában vagy valutában kifejezett számlaérték tehát 25.000 forint, vagyis egyszerűsített adattartalmú számla is kiállítható.
Leegyszerűsítve: 2013-tól is kibocsáthatunk készpénzfizetési számlát úgy, mint eddig, de a készpénzfizetési korlátozásokat betartva. Maximum 1.500.000 forintig tehetjük ezt, de ha kapcsolt vállalkozások közötti ügyletről van szó, akkor az adóhatóságnak be kell jelenteni 1.000.001 forinttól a 40-es nyomtatványon.
Az egyszerűsített adattartalmú számla nem azonos a készpénzfizetési számlával. Az egyszerűsített adattartalom egy kisebb adatkört és egy visszafelé számított áfa-kulcsot jelent, és nem függ a készpénzfizetéstől. Ez utóbbi csak egy részét jelenti azoknak az eseteknek, amikor a kisebb adattartalom használható. Aki élni kíván ezzel a bővebb lehetőséggel, annak adózáshoz értő szakembert célszerű alkalmaznia.
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!