Mikor csökkenti az e-útdíj az iparűzési adót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos eset lehetséges; ha például a fuvarozó továbbszámlázza az e-útdíjat, akkor a hipa már nem csökkenthető – írja blogbejegyzésben a Mazars. Minden esetet külön érdemes vizsgálni.


A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény („Hipa tv.”) 40/A.§-a szerint 2013. július 1-jétől az iparűzési adóból (legfeljebb annak összegéig) levonható az adóévben ráfordításként, költségként elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 százaléka. Eszerint azok, akik saját fuvareszközzel rendelkeznek, levonhatják az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból az adóévben a szállításhoz használt fuvareszközökre tekintettel megfizetett e-útdíj 7,5 százalékát.

Tapasztalataink szerint a fuvarozó társaságok körében gyakori, hogy a megrendelőjük felé továbbszámlázzák az útdíjat. Ezáltal nemcsak költségeik továbbhárításáról gondoskodnak, hanem arra is lehetőségük van, hogy ezt az összeget (ha a vonatkozó egyéb feltételek: megfelelő számla és szerződés is teljesülnek) közvetített szolgáltatásként levonják az iparűzési adó alapjából. Az így eljáró fuvarozó társaságnak ebben az esetben viszont nincs lehetősége az útdíj 7,5 százalékának adóból történő levonására, hiszen helyette a megrendelője viseli az útdíj miatt felmerülő költséget, az számára – a nyílt továbbhárítás miatt – nem eredményt rontó tétel.

Nem fizet a vevője? – IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia
  • Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni
  • Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat?
  • Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk?
  • Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket?

A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. szeptember 25-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára.

Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43.

Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt

Abban az esetben, ha a fuvarozó nem közvetített szolgáltatásként hárítja át az útdíjból származó terhet, hanem beépíti a szolgáltatásai árába, miközben a költségei szintén megtérülnek, értelmezésünk szerint jogosult lesz a 7,5 százalék levonására. A közvetített szolgáltatások miatti adóalap csökkentésre viszont nincs lehetőség. Az adója tehát nő ugyan az útdíj 2 százalékával, de csökken annak 7,5 százalékával.

A megrendelői pozícióban lévő társaságok részéről felmerülhet, hogy amennyiben sikerül elérniük a közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázást, költségviselőként élhetnek a 7,5 százalék levonásának lehetőségével. Fontos információ azonban számukra, hogy a Hipa Tv magyarázata szerint ezt a tételt csak a saját fuvarozási eszközzel rendelkezők vonhatják le az adóból. Ha a társaság nem rendelkezik tulajdonosként vagy üzembentartóként azokkal a fuvareszközökkel, amelyek alapján az e-útdíjat megfizették, a 7,5 százalék nem vonható le az iparűzési adóból, még akkor sem, ha annak költségét valójában ő viseli. A megrendelők számára tehát nem feltétlenül jelent előnyösebb megoldást, ha sikerül elérniük az útdíj közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázását.

A bejegyzés szerzője a MAZARS szakértője.  A MAZARS szakmai blogja az Adó Online partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.