Munkáshitel: 300 ezer fiatalt érinthet a következő két évben
A kamatmentes munkáshitel 2025 januárjától lesz igényelhető, szerdán megkezdődött a hitelkonstrukció társadalmi egyeztetése – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Mikor jelent jogosultsági időt az ápolási díj a „nők 40” kedvezményes nyugellátásához?
Időről időre felmerülő kérdés, hogy mely időszakok vehetők figyelembe, illetve melyek nem vehetők figyelembe jogosultsági időként a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához. Ebbe a körbe tartozik az ápolási díjat igénybe vevő hölgyek jogosultságának kérdése is.
Év vége felé közeledve különösen fontos lehet ez az információ azoknak a hölgyeknek, akik 1960 után születtek, így még 2025-ben sem fogják betölteni nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és a korhatár betöltéséig csak a „nők 40” kedvezményes nyugellátásának lehetőségében gondolkozhatnak.
A válaszhoz tekintsük át a „nők 40” legfontosabb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján.
A Tny. 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával, a jogosultsági idő szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő.
Jogosultsági idők
A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony.
Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama, és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. (Lásd:Tny. 18.§ (2b) bekezdés)
Az összes jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni, emellett nyolc év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz.
Ez a követelmény gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év, így ez esetben tíz év gyermeknevelési idő számítható be a negyven év jogosultsági időbe.
A keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.
A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk.
Ami nem számít jogosultsági időnek
A szolgálati időnek minősülő időszakokból néhány szolgálati idő azonban nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, így például:
- az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
- a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
- a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és
- a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.
Azoknak a hölgyeknek tehát, akik ezek közül a szolgálati idő fajták közül is rendelkeznek megszerzett szolgálati idővel, hosszabb időtartam után kerülhet megszerzésre a negyven év jogosultsági idő.
Fenti, jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vételre kerülnek, nem vésznek el.
Ápolási díj időtartama – nem mindig jogosultsági idő
Az ápolási díj időtartama sajátos helyzetben van a jogosultsági, illetve nem jogosultsági idők szempontjából.
A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, ha az előírt nyugdíj járulékot megfizették.
A „nők 40” kedvezményes nyugellátásához azonban csak az az ápolási díj időtartam lehet jogosultsági idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel kapott az anya. (Lásd: Tny. 18.§(1) bekezdés 2b) pont.)
Azaz a többi hozzátartozó, például az idős szülő ápolása miatt igénybevett ápolási díj időtartama szolgálati idő a „nők 40” esetében is, de nem jogosultsági idő. ( Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása esetén vehető igénybe.)
Például egy hölgy, aki érettségi vizsga után két évig otthon ápolta édesanyját, ápolási díjat igénybe véve, majd húsz éves korában elkezdett dolgozni, folyamatosan dolgozva hatvan éves korára a negyven év keresőtevékenységével megszerezte a nők kedvezményes nyugellátására a jogosultságot, nyugdíjba vonulhat, és nyugdíja összegét az összes szolgálati idejéből, azaz nemcsak a negyven év jogosultsági idő, hanem a negyvenkét év összes szolgálati idő alapján fogják kiszámítani.
Ezt is jó tudni
Nyugdíj szempontból a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása saját jogú nyugellátás, amely öregségi teljes nyugdíjnak minősül, mellette megállapításától kezdve korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
Ez a nyugellátás azonban „végleges” nyugdíj, azaz ha a hölgy betölti a születési éve szerinti öregségi nyugdíjkorhatárát, nem történik átszámítás akkor sem, ha dolgozott a „nők 40” nyugdíj mellett.
A kedvezményes nyugellátás igénybevételétől járulékfizetés hiányában további szolgálati időt ugyanis nem szerezhet a hölgy keresőtevékenység esetén sem. (A saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység esetén teljes járulékfizetési mentesség illeti meg a nyugdíjast.)