Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy FEOR kedvezmény) már több, mint 8 éve megtalálható a magyar jogszabályi rendszerben, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást és a gyakorlati részleteket is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.
Magyarország a 2008-as gazdasági világválság után számos problémával szembesült. Az egyik sürgősen megoldásra váró probléma a munkanélküliség további emelkedésének megállítása volt. A munkanélküliségi ráta a 2008-as válság hatására 2009-ben 9,7% lett, majd a későbbi években tovább nőtt: 2010-ben 10,8% volt, az azt követő két évben pedig egyaránt 10,7% lett.
Érdekes adat, hogy 2011-ben és 2012-ben a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozási ágazatba (FEOR-9) sorolt munkavállalók közül csaknem 100 ezren kerestek munkát a válság előtti 40-50 ezer főhöz képest.
A Magyarországon letelepedett gyártócégeket is súlyosan érintette a visszaesés, ezért az adópolitika igyekezett járulékkedvezményekkel tompítani a negatív hatást.
Ennek eredményeképpen került bevezetésre az egyik jelentős – és sokak által méltatlanul elfeledett – kedvezmény, a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak szociális hozzájárulási adókedvezménye.
A jogszabály indoklása alapján „a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából az adó- és járulékrendszer átalakítására kerül sor. Ennek elemei közé tartozik az élő munkára rakódó terhek csökkentése, annak érdekében, hogy a foglalkoztatás kedvező irányba haladjon, és ezáltal munkahely megőrzés és teremtés valósuljon meg, ezért meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezen szociális hozzájárulási adó kedvezmények a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg, úgymint a huszonöt év alattiak, ötvenöt év felettiek, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérők, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek tábora.”
Cikksorozatomban megvizsgálom a jogszabály jelenlegi rendelkezéseit, azok korábbi változásait. Végigveszem továbbá azon gyakorlati kérdéseket, amelyek szükségszerűen felmerülnek az adókedvezmény igénybevétele kapcsán. Végezetül a hatósági megközelítést vázolom fel a jövőre nézve fontos következtetések megfogalmazásával, egyúttal bemutatom, hogy az adókedvezmény kihasználása még messze nem teljeskörű.
A jogszabály részletes vizsgálata során a pontos jogszabályi szöveg is minden esetben feltüntetésre kerül annak érdekében, hogy egyrészt az adott jogszabályi rendelkezés változása bemutatható legyen, másrészt pedig azonosítani lehessen a megfogalmazásból adódó esetleges értelmezési kérdéseket.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 461. §-a 2013. január 1. és 2018. december 31. között volt hatályos (részletesen megállapítva a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 2-3. §-ában), amely alapján:
„461. § * (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.
(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
(4) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.”
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről szóló 2013/20. Adózási kérdés kifejezetten rögzítette, hogy a 2013-ban bevezetett új szociális hozzájárulási adókedvezmények (például még a huszonöt év alattiak és az ötvenöt év felettiek adókedvezménye, vagy a tartósan álláskereső személyek kedvezménye, stb.) sem egymással, sem más, a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatóak össze.
„Az új adókedvezmények igénybevételére vonatkozó közös szabályok
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a tárgyhóban a munkáltató akkor, ha a foglalkoztatottat az adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 10. §-a 2019. január 1-től kezdve hatályos, amely alapján:
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény, amely egész hónapban megilleti a kifizetőt, egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.
(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények utóbbi években elérhető mértékét az alábbi táblázat szemlélteti:
Időszak | Szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke (személy / hó) | Maximum mérték (személy / hó) |
2016. év | bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5%-a | 14.500 Ft |
2017. év | bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 11%-a | 11.000 Ft |
2018. év | bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 9,75%-a | 9.750 Ft |
2019. I. félév | bruttó munkabér, de legfeljebb 149.000 forint (minimálbér) 9,75%-a | 14.527,5 Ft |
2019. II. félév | bruttó munkabér, de legfeljebb 149.000 forint (minimálbér) 8,75%-a | 13.037,5 Ft |
2020. I. félév | bruttó munkabér, de legfeljebb 161.000 forint (minimálbér) 8,75%-a | 14.087,5 Ft |
2020. II. félév | bruttó munkabér, de legfeljebb 161.000 forint (minimálbér) 7,75%-a | 12.477,5 Ft |
2021. | bruttó munkabér, de legfeljebb 167.400 forint (minimálbér) 7,75%-a | 12.973,5 Ft |
A fenti táblázatból látszik, hogy a kedvezmény személyenkénti összege a 2018-ig tartó csökkenés után 2019-től újra jelentősen emelkedett a minimálbérhez kötés eredményeképpen, bár a tendencia megtörni látszik a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése miatt.
A sorozat következő részében gyakorlati kérdésekról írok.
A cikk szerzője Bagdi Lajos, a Niveus Legal Services üzletágvezetője. A Niveus Consulting Group aaz Adó Online szakmai partnere.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!