Minimálbér, garantált bér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2009. január 1-jétől a minimálbér havi összege 71 500 forintra, a hetibér legalacsonyabb összege 16 500 forintra, a minimális napibér 3290 forintra, az órabér pedig 411 forintra emelkedett. Ezzel egyidejűleg növekedett a garantált bérminimum összege is, ugyanakkor kikerült a jogszabályból a két éves gyakorlati idővel kapcsolatos, valamint az 50 év felettiekre vonatkozó előírás.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege 2010. január 1-jétől 73 500 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forint.

A fenti órabértételeket, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb, arányosan növelt mértékben, amennyiben viszont hosszabb, arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak, ha a teljes munkaidő 8 óránál rövidebb, vagy hosszabb, a fentiek szerinti arányosan változó összegével kell figyelembe venni. A rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2010. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell figyelembe venni.

A 321/2008. (XII. 29.) korm. rendelet tartalmazza a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum januártól, illetve júliustól hatályos szabályait. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén 2009. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 71 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 500 forint, napibér alkalmazása esetén 3290 forint, órabér alkalmazása esetén 411 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2009. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 87 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 000 forint, napibér alkalmazása esetén 4000 forint, órabér alkalmazása esetén 500 forint. A garantált bérminimum a fenti munkavállalók esetében 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig havibér alkalmazása esetén 87 500 forintra, hetibér alkalmazása esetén 20 100 forintra, napibér alkalmazása esetén 4030 forintra, órabér alkalmazása esetén pedig 503 forintra emelkedik.

Az új jogszabály korábbiakhoz képest nem veszi figyelembe a gyakorlati idő hosszát, azaz minden érintett munkavállaló kapcsán egységesen határozza meg a garantált bér összegét. Újdonság továbbá, hogy kikerült a rendeletből az az előírás is, miszerint az 50 év feletti munkavállalóknak a végzettségüktől függetlenül garantált bérminimum jár.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege 2009. január 1-jétől ugyancsak 71 500 forint. A középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetén a garantált bérminimum összege teljesítménybérezés esetén 2009. január 1-jétől 87 000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87 500 forint.

Továbbra is él az a szabály, miszerint az órabértételt, ha a teljes munkaidő (figyelem, ne részmunkaidő!) napi 8 óránál rövidebb, arányosan növelt mértékben, hosszabb, arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetén a fent meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni.

A rendelet szabályait a költségvetési szervek, közalkalmazottak és a közszolgálati jogviszonyban állók esetében is alkalmazni kell. A jogszabály elfogadásával egyidejűleg a korábban alkalmazandó, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatályát vesztette.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.