Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Mit kell tudni a belföldi napidíjról?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér.
A Munka Törvénykönyve 51.§-a kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ebbe a tárgykörbe tartoznak a dolgozó kiküldetésével kapcsolatos költségek is.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3.§-ában szereplő fogalomrendszer szerint, a kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.
A Magyar Közlöny 2015. december 28-i számában hirdették ki a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletet, melynek hatálya kiterjed a munkáltatókra és a velük – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti – munkaviszonyban álló munkavállalóra, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. (Ezzel egyidejűleg 2016-tól hatályát vesztette a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet.)
A hivatkozott törvényhely értelmében munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyar Honvédség, a fegyveres testületek, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni.
A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére, a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár.
A napidíj kétféle módon,
- számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként, vagy
- költségátalányként számolható el.
Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.
A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
Nem számolható el azonban napidíj
a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, illetve
b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.
A munkaügyi compliance audit |
|---|
|
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. |
2016-tól a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza az 500 forintos átalányt, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.
Főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. Vállalkozói jogviszonyban nincs napidíj a személyesen közreműködő tag számára sem. Kizárólag munkaviszonyban alkalmazható a költségek napidíj formájában történő megtérítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megbízási szerződésben nem állapodhatnak meg a felek a kiküldetési költségek megtérítéséről. Ilyen esetben azonban a teljes összeg a magánszemély bevétele, mellyel szemben az igazolt költségeket a saját bevallásában számolja el.
A napidíjjal szemben igazolás nélküli költségként számolható el a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint (lásd 3. számú melléklet) a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.
A magánszemély adózásánál ettől függetlenül a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
- azt a bevételt, melyet személyi jövedelemadó kötelezettség nem terhel; (Ebbe a körbe tartozik az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon az összeg, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén a kiküldő munkáltató nevére szóló számla alapján 1,19 x 15% szja + 27% eho megfizetése mellett történik.)
- a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti; (Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az szja-törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.)
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;
- a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.
A Munka Törvénykönyve 51.§-a kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ebbe a tárgykörbe tartoznak a dolgozó kiküldetésével kapcsolatos költségek is.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3.§-ában szereplő fogalomrendszer szerint, a kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.
A Magyar Közlöny 2015. december 28-i számában hirdették ki a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletet, melynek hatálya kiterjed a munkáltatókra és a velük – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti – munkaviszonyban álló munkavállalóra, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. (Ezzel egyidejűleg 2016-tól hatályát vesztette a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet.)
A hivatkozott törvényhely értelmében munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyar Honvédség, a fegyveres testületek, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni.
A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére, a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár.
A napidíj kétféle módon,
- számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként, vagy
- költségátalányként számolható el.
Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.
A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
Nem számolható el azonban napidíj
a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, illetve
b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
2016-tól a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza az 500 forintos átalányt, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.
Főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. Vállalkozói jogviszonyban nincs napidíj a személyesen közreműködő tag számára sem. Kizárólag munkaviszonyban alkalmazható a költségek napidíj formájában történő megtérítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megbízási szerződésben nem állapodhatnak meg a felek a kiküldetési költségek megtérítéséről. Ilyen esetben azonban a teljes összeg a magánszemély bevétele, mellyel szemben az igazolt költségeket a saját bevallásában számolja el.
A napidíjjal szemben igazolás nélküli költségként számolható el a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint (lásd 3. számú melléklet) a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.
A magánszemély adózásánál ettől függetlenül a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
- azt a bevételt, melyet személyi jövedelemadó kötelezettség nem terhel; (Ebbe a körbe tartozik az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon az összeg, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén a kiküldő munkáltató nevére szóló számla alapján 1,19 x 15% szja + 27% eho megfizetése mellett történik.)
- a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti; (Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az szja-törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.)
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;
- a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.