Mit tehetünk az ittas dolgozóval?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyi alkohol és drogfogyasztás veszélyes, rontja a dolgozók teljesítményét, rossz hatással van a kollegákra, bevétel kiesést okoz a vállalatnak. Sok cég hasznosnak tartja az alkohol- és drogteszt bevezetését, hogy ez által ügyeljen a munkahelyi biztonságra, a balesetek elkerülésére, de korántsem egyszerű az ilyen tesztek alkalmazása.

Amennyiben egy cég elhatározza, hogy alkohol- vagy drogteszt programot vezet be, számos szabályt kell előtte tisztáznia. Ismernie kell a vonatkozó alkotmányos jogszabályokat, a programot össze kell egyeztetnie a vállalati politikával, meg kell határoznia, hogy miért is vezeti be a tesztet, és ezt kommunikálnia kell a dolgozók felé. Világosan tudatnia kell, hogy mi a célja a programnak. Ilyen cél lehet az alkoholista és drogfogyasztó dolgozók beazonosítása, rehabilitálása, az, hogy tudatosodjon a probléma veszélyessége a munkavállalókban, valamint csökkenteni a szenvedély betegséggel küzdő alkalmazottak számát.

A munkahelyi alkohol- és drogtesztelésnek számos formája van, mint például munkába állást megelőző teszt, feltételezhető gyanú esetén, véletlenszerűen való tesztelés, más munkakörbe áthelyezés esetén végzett tesztelések. A lelki egészség és a munkahely kapcsolata kiemelten fontos tényező, mert a szerhasználatnak maga a munkahely, a munka jellege, szervezése, a munkakörnyezet is kiváltó oka lehet. Ezért elengedhetetlenül szükséges a megfelelő munkahelyi alkohol- és drogpolitika kialakítása, melybe integrálni kell az esetleges alkohol és drogtesztelést, hiszen annak „elrettentésként”, önmagában történő alkalmazása nem célravezető. Az alkohol túlzott fogyasztása okozta munkahelyi tünetek nem specifikusak, de korán felhívhatják a figyelmet a problémára. Például az átlagosnál gyakoribb munkahely változtatás, nagyobb számú munkahelyi baleset, csökkenő igényszint és ambíció, hangulatzavarok. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozhatók továbbá a viselkedési tünetek, gyakori késés, indokolatlan hiányzás, ingadozó munkahelyi teljesítmény, a reagáló képesség hiánya illetve lassulása.

Az ittasság megállapítására alkohol szondát vagy vérvételt alkalmazhatnak. Amennyiben a dolgozó a mérésnél kijelenti, hogy nem fogyasztott alkoholt, ennek ellenére a teszt pozitív, a mérést meg kell ismételni. A második mérés eredményét már el kell fogadnia a munkavállalónak, és viselnie kell ennek a következményeit, ami lehet figyelmeztetés vagy azonnali felmondás.

Vannak olyan munkahelyek, ahol a legkisebb mértékben sem engedhető meg az alkohol vagy drog használata. Az ilyen cégeknél jogszerűen szondáztathatnak akár minden nap a foglalkoztatók. Ez olyan munkakörök esetében fordulhat elő, amelyeknél jogszabály, munkaköri leírás, vagy belső szabályzat írja elő a józanságot. Például a sofőröket, a tanárokat, az egészségügyi dolgozókat bármikor tesztelhetik a munkáltatók. Ők nem tagadhatják meg a vizsgálatot, alá kell vetniük magukat minden alkalommal, és ha kiderül, hogy alkoholt fogyasztottak, akkor eltilthatják őket a munkavégzéstől vagy rendkívüli felmondással akár el is bocsáthatják.

Mégis mit tehetünk, ha a dolgozó ittasan jön a munkahelyre?

Egyértelmű szabály, hogy az ittas dolgozót a munkahelyéről haza kell küldeni. A munkaidőn kívüli italfogyasztásba a munkáltatónak viszont nincs joga beleszólni, hacsak ez másnap nem vezet betegséghez, esetleg váratlan hiányzáshoz. Ez utóbbi esetben a munkahelyi vezető feladata aggályait nyíltan megbeszélni a dolgozóval, és megkérdezni, hogy mi a szándéka a jövőben. Ha a dolgozó a munka folytatását választja, ésszerűnek látszik erre lehetőséget adni, de a követelményeket világosan megfogalmazva. Ha a probléma megismétlődik, akkor megegyezés alapján kell eljárni. Valószínűleg az alkoholizmus gyógyulásának is ezzel a következetes magatartással lehet a legnagyobb szolgálatot tenni. A munkahely elveszítése a beteget krízishelyzetbe sodorhatja, rákényszerítve őt arra, hogy komolyan szembenézzen a sorsával, és ha van ereje, ilyenkor változtathat rajta. Amíg nem muszáj, úgysem fog változtatni. A munkahelyen az alkoholproblémával legtöbbször azonban nem ebben a tiszta helyzetben találkozunk. Sokkal gyakoribb az, hogy valaki a munkáját elég rendesen ellátja, viszont tudni róla, hogy munkaidőn kívül többet iszik a kelleténél.

Amennyiben alkohol tesztet vezetünk be a munkahelyen, akár állandóan vagy időszakosan, a 24 pontos Michigan alkoholszűrő tesztet célszerű alkalmazni. A teszt kitér az illető viszonyára az alkohollal, rákérdez az emlékező tehetségre, a környezet panaszaira, agresszivitásra, munkahelyi problémákra. A válaszokat pontozással mérik, minden kérdésre az igen felelet 1 pontot ér. Akinek a 24 kérdésből 10 igen felelete van, alkoholfüggőség miatt orvosi ellátásra szorul.

Az alkoholista dolgozóval való bánásmód mondhatni egyszerű egy drogfogyasztó munkavállalóval való eljárással szemben. Európában a különös biztonsági kockázattal járó tevékenységet végző munkavállalókra vonatkozó szabályokon kívül a munkahelyi drogtesztek alkalmazása nem megengedett, illetve az ellenőrzés folyamata a munkavállaló érdekében több garanciális szabállyal korlátozott. Természetesen más a megítélése azoknak a munkaköröknek, amelyeknél törvényi felhatalmazás alapján a drogteszt alkalmazása az érintettek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítésénél kötelező. A Magyar Honvédségnél például az egészségi alkalmasság megítéléséhez a drogszűrés eredménye is kötelező.

Több szervezet tiltakozik a munkahelyi drogtesztek bevezetése ellen. Véleményük szerint a drogteszt, mint prevenciós eszköz hatékonysága tudományosan egyáltalán nem bizonyított, sőt, az elvégzett vizsgálatok arra mutatnak, hogy a tesztelés drága, igazságtalan, és egyáltalán nem hatékony. A drogtesztek alkalmazása ellen szóló egyik legfontosabb érv, hogy a kereskedelemben kapható, sőt a laboratóriumi felhasználásra kerülő tesztek – az alkoholos befolyásoltság mérésére szolgáló kettős vérvételtől eltérően – nem alkalmasak a tesztelt személy drogbefolyásoltságának mérésére. A tesztek csak arra képesek, hogy bizonyítékot szolgáltassanak arra nézve, vajon a tesztelt személy fogyaszthatott-e tiltott szert az elmúlt 2-3, 4-5 vagy 14-18 napban. Szakértői vélemények szerint az egyes anyagok szervezetből való ürülési sebessége nincs kapcsolatban az egyes szerek káros hatásaival. A megbízhatóság kérdését érinti, hogy némely gyógyszer fogyasztása is pozitív teszteredményt hozhat. A tesztkészülékek nem feltétlenül képesek a fogyasztott drogok mennyiségét, valamint a fogyasztás óta eltelt időt meghatározni.

Szintén problémás az alkalmi és rendszeres fogyasztás elválasztása, valamint az úgynevezett könnyű és kemény drogok súlyozása. A különbségek az egyes anyagok szervezetből való ürülési sebességétől függnek. Ráadásul az ürülési sebesség semmilyen kapcsolatban sincs az egyes szerek függőségi potenciáljával vagy káros hatásaival.

Felmerül az a kérdés is, hogy – mivel a hatályos jogi szabályozás értelmében a kábítószerrel összefüggő cselekmények általában bűncselekménynek minősülnek – milyen következményei lehetnek akár munkavállalói, akár munkáltatói részről egy pozitív teszteredménynek?

A munkahelyi drogtesztek alkalmazása, illetve az ahhoz kötődő adatkezelés általános jelleggel megkérdőjelezhető. Vajon hozzájárul-e a teszteléshez a munkavállaló, valamint a tesztelés személyiségi jogokat is sérthet. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény nem jogosítja fel sem a munkavédelmi felügyelőket, sem a területi felügyelőséget a munkavállalók esetleges kábítószeres befolyásoltságának vizsgálatára. Kivételt képez az olyan munkakör, amelyeknél törvényi felhatalmazás alapján a drogteszt alkalmazása az érintettek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítésénél megengedett, vagy egyenesen kötelezően igénybe veendő eszköz.

A drogtesztekkel kapcsolatosan is szigorú a szabályozás. Szintén csak az olyan munkakörökben alkalmazható, mint az alkohol teszt. Kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező üzemorvos végezhet ilyen vizsgálatot, de ő is csak akkor, ha új dolgozó érkezik a céghez, és fel kell mérni a munkaalkalmasságát, illetve ha a munkáltató soron kívüli munkaalkalmasság vizsgálatot ír elő. Egyéb esetekben a dolgozó megtagadhatja a vizsgálatot. A teszt eredményeinek elemzését kizárólag szakember végezheti, mert a tesztek jelentős része – elsősorban az illegális szereket kimutatók – a napokkal, hetekkel korábbi szerfogyasztást is kimutatja.

Az, hogy valaki mikor fogyasztott droghatású készítményt, nehezen állapítható meg. Az aktuális befolyásoltság fennállása további vizsgálatokkal szűrhető ki. Másrészt nem ritkák az ál-pozitív eredmények sem, pl. egyes anti-depresszánsok vagy gyulladásgátlók szedése esetén. A megbízhatóság kérdését érinti, hogy némely gyógyszer fogyasztása is pozitív teszteredményt hozhat. A tesztkészülékek nem feltétlenül képesek a fogyasztott drogok mennyiségét, valamint a fogyasztás óta eltelt időt meghatározni. Szintén problémás az alkalmi és rendszeres fogyasztás elválasztása, valamint az úgynevezett könnyű és kemény drogok súlyozása.

Van, ahol terhességi tesztet is „bevetnek”

A személyzeti tanácsadók tudják, hogy a vállalatok ugyan nem mondják ki, de a női munkavállalók alkalmazásakor mérlegelnek a gyerekvállalás kérdésével is. Egy harminc év körüli nő esetében, amennyiben még nincs gyereke, a családtervezésre is rákérdeznek. Ez diszkriminációnak számít, ezért a munkáltatók inkább a személyzeti tanácsadóra bízzák ezt a kérdést. Olyan esetről is hallottunk, amikor a 37 éves gyermektelen női munkavállaló kiváló szakmai tudással rendelkezett, és azért nem vették fel az adott pozícióra, mert féltek, hogy hamarosan szülni fog.

Egy német napilap írta, hogy a női munkavállalóknál a munkaszerződés határozatlan időre változtatását negatív terhességi teszthez kötötte. A cég ugyan cáfolta ezt, de elismerte, hogy 110 esetben terhességi tesztet készíttetett a dolgozókkal. Állításuk szerint ez a munkavállalók kifejezett beleegyezésével készült, semmi esetre sem vállalati nyomásra és nem is kötötték a határozott időre szóló szerződés határozatlanná változtatását ehhez a vizsgálathoz. A cégvezető azzal indokolta a terhességi teszt felajánlását, hogy a húsüzemben, hideg környezetben tartósan kell dolgozni, ami a terhes munkavállalókra veszélyes lehet.

A magyar jogszabályok szerint a dolgozó a megfoganás pillanatától védett állapotban van. A határozatlan idejű szerződés esetén nem jelent előnyt a munkaadónak, ha kideríti a terhességet, ez a munkavállaló védettségére nincs hatással. Határozott idejű szerződés határozatlanná alakítása előtt viszont érdekelt lehet benne, ugyanis határozott idejű szerződés lejárta után már nem védett a terhes dolgozó. A határozatlan idejű szerződésnek Magyarországon sem lehet kitétele a negatív terhességi teszt. Az üzemorvos jogsértést követ el, ha a dolgozó kifejezett beleegyezése nélkül mondja meg a munkáltatónak, hogy terhes a munkavállaló. Az üzemorvos csak azt jelentheti, hogy a munkavállaló munkára alkalmas-e vagy sem.

Mészáros Etelka, HR Portal

Forrás: HRportál

---