Adóverseny: hátul kullogunk
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még mindig komoly versenyhátrányban lesznek a magyar cégek a kilátásba helyezett járulékcsökkentés és a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése ellenére is. Egyes tevékenységek vagy ágazatok más, alacsonyabb adókulcsú országokba telepítése eddig inkább a nagyvállalatokra volt jellemző, szakemberek szerint azonban ez a folyamat a válság hatására tovább erősödhet, és elérheti a középvállalkozások körét is. Ennek megakadályozására bátrabb lépésekre lenne szükség a tehercsökkentés terén.
A kilátásba helyezett járulékcsökkentés és a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése ellenére fennáll a veszélye annak, hogy a közeljövőben további magyar cégek települnek át a kisebb adóterheket kínáló környező országokba – vélik szakemberek. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a tervezett adómódosítások jó irányba mutatnak, ám hazánk versenyképességének megőrzése és fokozása érdekében ennél merészebb lépésekre van szükség.
A válság hatására a magyar cégek gazdálkodása is jóval nehezebbé vált, és a magas adóteher komoly hátrány a térségi versenytársakhoz képest. A jövedelemadó- és járulékteher ugyanis egy vállalkozás esetében költségként merül fel, a jelenlegi körülmények között pedig első számú feladat lett a költségek lefaragása – fogalmazott lapunk kérdésére Gerendy Zoltán, a BDO Forte tanácsadó cég ügyvezető partnere. Hozzátette: a tőke és a munkaerő szabad áramlásának hazánk eddig javarészt haszonélvezője volt, az utóbbi években azonban már ellenkező irányú folyamatok is megfigyelhetők, a közeljövőben pedig számítani lehet ez utóbbi jelenség felerősödésére.
A magyar cégek eddig elsősorban Szlovákiát részesítették előnyben, ám ma már egy közepes méretű vállalat is jelentős előnyöket érhet el a térség többi országában. E folyamatot segítheti elő, hogy számos magyar vállalkozás rendelkezik leányvállalatokkal a balkáni országokban, márpedig ilyen esetekben könnyen kivitelezhető a vezető munkavállalók bérezésének megosztása az országok között, vagy akár az egész vállalatvezetés áthelyezése egy kedvezőbb adózású államba. Szóba kerülhet még az egyszerűbb és könnyen mobilizálható résztevékenységek áthelyezése, valamint a mobilizálható bevételek átcsoportosítása alacsonyabb adóterhet kínáló országokba. Utóbbi esetben a nyereséget osztalékágon lehet hazahozni.
A tanácsadó cégek jelzése szerint a kitelepülési kedv a különadó 2006-os bevezetésével erősödött fel, és többen a válság hatására újabb hullámra számítanak. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője ugyanakkor leszögezte: ilyen irányú tömeges érdeklődés egyelőre nem tapasztalható a cégek részéről, ám az biztos, hogy az élőmunkateher mértéke még fontosabb tényező lett a vállalkozások életében.
A szakemberek abban egyetértenek, hogy a kilátásba helyezett járulékcsökkentés hozzájárulhat a vállalkozások túléléséhez, a munkahelyek megőrzéséhez, a gazdaság dinamizálásához azonban kevés. Bátortalannak tűnik a személyi jövedelemadózás átalakítása is. Miközben a kormány első lépésben 2,2 millió, majd 3 millió forintra tervezi emelni az szja sávhatárát, a lapunknak megszólaló szakértők kivétel nélkül jóval magasabb limitet javasolnak. Ismeretes: a Reformszövetség anyagában is 5 millió, 2011-től pedig 15 millió forintos sávhatár szerepel.
Az szja-teher radikálisabb csökkentése nemcsak a gazdaság fehéredéséhez és az adóbázis szélesedéséhez járulna hozzá, hanem a megmaradó jövedelmek a fogyasztás bővülésében is megmutatkoznának – fejtette ki Gerendy Zoltán. Jó esély van tehát arra, hogy az adóbevételek összességében alig vagy egyáltalán nem csökkennének. Ezzel szemben a kormányzati terv szerint az adóék csak az átlagos keresetek esetében csökkenne jelentősebb mértékben, a 38 százalékos felső kulcsnak hála a magasabb jövedelemmel rendelkezők keveset éreznének meg az átalakításból.
Forrás: Világgazdaság Online
