Mostantól a Facebookon is keresi az adócsalókat a francia adóhatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Februárban lépett hatályba az a rendelet, amely lehetővé teszi a a hatóságok számára az adócsalók keresését a közösségi médiában, vagy éppen az apróhirdetési oldalakon. Az intézkedést három évre vezetik be – kísérleti jelleggel –, és nemcsak a végén, hanem félidőben is értékelik.

Az alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmánytanács a 2020-as költségvetésben található törvényi felhatalmazást (konkrétan a költségvetés 154. cikkét) nagyrészt tartalmilag megfelelőnek, s elfogadási módját tekintve is helyénvalónak találta. A francia hatóságok mesterséges intelligenciával kapcsolatos korábbi tapasztalatai azt sugallják, megérheti a Facebook-kutakodásra fordított állami befektetés.

Az Alkotmánytanács elismerte, hogy a közösségi média és a net adó- és vámhatósági ellenőrzése alapjogokat sérthet. Kimondta, hogy az adócsalás elleni harc és a magánélet védelme mint cél ütközik. A kapcsolódó ítélet 93. pontjában azonban úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben az alapjogok (kommunikációs jogok) sérelme a kitűzött céllal arányos, megfelelő és szükséges. A testület ugyanakkor jelezte, még egy garanciára szükség van (a 92. pontban azt írta, hogy gondoskodnia kell a végrehajtási rendelet megalkotójának arról, hogy az algoritmusok csak a legszükségesebb adatokat gyűjtik be). Nem alkotmányos ugyanakkor, hogy a bevallási kötelezettségeinek eleget nem tevők adatait keressék az interneten, mondván, már úgyis tudja a hatóság, hogy hibáztak, hiszen felszólítást kaptak a hiány pótlására (ez értelemszerűen azt jelenti, hogy itt aránytalan és szükségtelen az adatgyűjtés). A három éves próbaidőszak lejárta – és az eljárás értékelése – után az Alkotmánytanács fenntartotta a jogot (96. pont), hogy ismét megvizsgálja az intézkedés alkotmányosságát.

Előzetesen azt állította az illetékes miniszter, s a jogszabályi szövegek is erre utalnak, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy „földönfutók” drága autóit, nyaralásait és egyéb fényűzésre utaló önlebuktatásait keresnék majd a Facebook-profilokon. Mint Gérald Darmanin előre jelezte, a tömeges adatgyűjtést végző algoritmus alapvetően három dolgot fog keresni: a fekete (dohány)kereskedelem és az illegális tevékenységek nyomait, illetve a székhelyhez kötődő csalásokat (utóbbit például GPS-adatok felhasználásával). A Facebook kereskedelmi platformja, a Marketplace mellett az Airbnb és más, felhasználókat egymással megosztási, kereskedelmi (eladási célú) kapcsolatba hozó oldalak hatósági figyelését szokás egyébként a sajtóban e téren emlegetni.

Az adatgyűjtés korlátos. Csak a felhasználó által tudatosan nyilvánosságra hozott adatokat szívja fel törvényi felhatalmazás alapján az algoritmus, a magánüzeteket nem. Ráadásul a nem kapcsolódó és fel nem használt adatok megsemmisítése tekintetében igen rövid határidőket (5, illetve 30 nap) jelöltek meg a törvényben. A szükségesnek bizonyuló adatok egy évig őrizhetők meg, hatósági vagy bűnvádi eljárás indítása esetén pedig annak lezárultáig (az algoritmus által kidobott gyanút pedig minden esetben manuálisan kell ellenőriznie, értékelnie, kiegészítenie, nyilván más adatokkal összevetnie a hatóságnak). A 2021 februárjában megjelent végrehajtási rendelet – mely az algoritmus építésének és beindításának a fázisait is részletezi – kimondja, hogy a harmadik személlyel folytatott beszélgetéseket, kommentárokat stb. nem lehet begyűjteni és értékelni, s a manuális feladatokat csak speciálisan erre felhatalmazott hatósági alkalmazottak végezhetik.

Nem ez az első ilyen automatizmus, amelyet a francia kormányzat bevezet. A mesterséges intelligencia egyre erőteljesebben szerepel a francia hatóságok arzenáljában. A cégek és magánszemélyek adócsalásait néhány éve különböző rendelkezésre álló banki, állami, nyilvántartási adatok adatbányász-algoritmikus összevetésével is igyekeznek kiszűrni. Jelenleg már az adóellenőrzések negyedében van szerepe az algoritmusok elemzésének, kockázat-értékelésének; s úgy tudni, hogy 2019-ben nagyságrendileg 10 milliárdos, dinamikusan növekvő tételt szedtek adóellenőrzés révén be. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok minden bizonnyal nagyon elégedettek. Így a legújabb, Facebookos kísérlet egy jól kimutatható, megtérülő tendencia újabb lépése. Ezért nagy az esély rá, hogy a három év leteltével nem vonják ki a forgalomból, hanem ellenkezőleg, ha korrekciókkal is, de megerősítik a használatát.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 28.

A munkaerőpiacra lépők után járó szochó-kedvezmény

A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.

2022. szeptember 28.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (1. rész)

A láncértékesítés során ugyanaz a termék úgy vált tulajdonost többször is egymást követően, hogy a termék az első szereplőtől végül a láncolat utolsó szereplőjéhez kerül fizikailag. Ezeknek az ügyleteknek azért van különös jelentősége, mert gyakran megesik, hogy a termék a folyamat eredményeképpen átlépi egy, vagy akár több ország határát, valamint az áfatörvény speciális teljesítésihely-szabályt rendel az ilyen típusú ügyletekhez.

2022. szeptember 27.

Mazars: ideje élni az energiahatékonysági adókedvezményekkel

A mostani piaci környezetben a családok mellett a vállalatok életében is fokozottan előtérbe kerül az energiahatékonyság. Az alapvető termelési, működési költségek akár a többszörösére is növekedhetnek, ami sok cég esetében végzetes lehet, ha nem tudják a költségeket racionalizálni. Éppen ezért különösen aktuális a kérdés, hogy az energiahatékonyságra tekintettel milyen adókedvezményekkel lehet élni. A Mazars szakértői az érintett vállalatok részére összegyűjtötték a legfontosabb információkat