Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kicsit jobban él az átlag magyar, lesz internetadó, enyhül a tranzakciós illeték, és komoly pluszpénzt kaphatnak a revizorok, ha teljesítik a bevételi tervet – ez derül ki a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból, amelyet csütörtökön nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A büdzsé nyertese első ránézésre a Miniszterelnökség és a rendőrség.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtott szövege szerint a kormány idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár. A 2015-ös büdzséterv 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos éves inflációval számol.
Jövőre jobban élünk
A törvénytervezet szerint a bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik, míg a háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal nő, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a beruházások pedig 4,3 százalékkal bővülnek 2015-ben.
A költségvetés tervezete 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett. Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.
Lesz internetadó, enyhül a tranzakciós illeték
Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz – derül ki az Országgyűlésnek beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból. Az adó csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.
Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 1,8 százalékkal emelkednek a szerencsejátékok koncessziós díjai.
Motiválják a revizorokat
Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása, amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik – derül ki a büdzsé tervezetéből.
A jövő évi költségvetés tervezetének NAV-fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz. Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy – az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor – kifizessék a többlet juttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér és 6,750 milliárd forint közteher többletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.
|
Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye |
|---|
|
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. |
Nyertes a Miniszterelnökség és a rendőrség
Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, büdzséje is jelentősen emelkedik: a törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek az idei 34 milliárd forintos támogatás után.
2015-ben a tervek szerint a Miniszterelnökségnek mint minisztériumnak a költségvetése 17,6 milliárd forint lesz, a fennmaradó több mint 200 milliárd forintot pedig a hozzá tartozó szervezetek kapják. Ezek között van az Információs Hivatal, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete, a Veritas Történetkutató Intézet, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint: a belügyi tárca fejezete alá tartozó szervek összességében 485 milliárd 805,1 millió forintból gazdálkodnak, ami 65 milliárd forinttal meghaladja a 2014-es keretet.
December közepén lesz a zárószavazás
A költségvetési törvényjavaslat általános vitája a november 17-i héten kezdődik – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette a törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.
A házelnök közlése szerint a részletes vita november 26-27-én lesz a bizottságokban, az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a költségvetésről.
A törvényjavaslatot itt olvashatja el.
(Forrás: MTI, Adó Online)
