Mulasztási bírságok az adózásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melyek azok a tényezők egy vállalkozás életében, melyeknek mulasztási bírság a következménye? Érdemes a vonatkozó adóügyi előírásokkal tisztában lenni, mert egy adóellenőrzés során szinte a legkönnyebben a mulasztások tárhatóak fel. Ennek okán előfordulhat, hogy minden adóelszámolás megfelelő, de a hiányosságok miatt mégis bírságot kap egy cég. Cikkünkben a leggyakoribb – és a legtöbb vállalkozást érintő – mulasztási körülményeket járjuk körül.


A mulasztási bírságra vonatkozó előírások az adózás rendjéről szóló törvényben (2003. évi XCII. törvény 172.§.) lelhetőek fel. Nézzük meg, mire kell kiemelten figyelnünk és mekkora összegű bírság szabható ki egy-egy mulasztás okán.

500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényezők

A vállalkozások 500.000 Ft-ig terjedő (magánszemélyek esetében 200.000 Ft-ig terjedő) mulasztási bírsággal sújthatóak például a következő esetekben:

– ha nem jelentkeznek be az adóhatósághoz, nem teljesítik változás bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy ezeket hibásan, valótlan tartalommal, esetleg hiányosan teljesítik,

– ha az adóbevallásukat nem küldik be, illetve határidőt követően vagy késedelmesen küldik be és a késedelmüket nem mentik ki,

– ha adószám hiányában végeznek adóköteles tevékenységet vagy adószámhoz kötött tevékenységet,

– ha a többi jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztják,

– ha a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítják ki,

– ha a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírtakról eltérően vezetik,

– ha a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataikban foglaltaktól eltérően járnak el,

– ha az adóhatóság kockázatelemzési eljárás lefolytatásához kérdőívet küld, és az nem küldik vissza az adóhatóság részére határidőben,

– ha az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást akadályozzák (például nem jelenik meg, vagy nem működik együtt a képviselő, stb.)

Ha az ilyen jellegű mulasztásokat az adózó ismételten elköveti, akkor a mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén már 500.000 Ft-ig, más adózó esetén pedig 1.000.000 Ft-ig terjedhet.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényezők

Kiemelt figyelmet kap négy olyan elem, amelynek megsértése különösen súlyos károkat okoz a gazdaságnak, ezért a következő mulasztásoknál az adózó 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható:

– ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,

– ha a számviteli törvény szerinti beszámolóra vonatkozó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét az adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti,

– ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

– ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

Ez utóbbi esetben nem sújtható az adózó a mulasztási bírsággal, hanem a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az adózót „kell sújtani”, tehát ilyenkor minden esetben kiszabják a bírságot, de nem feltétlenül a legmagasabb összegben.

2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényező – Transzferár bírság

Ha az adózó a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletekre vonatkozóan a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét:

– elmulasztja határidőben teljesíteni (nem készít transzferár nyilvántartásokat),

– az előírásoktól eltérően teljesíti,

– hiányosan teljesíti, illetve

a nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő iratmegőrzési kötelezettségét megsérti, akkor nyilvántartásonként 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Ha a jogsértést megismétli, akkor az adózó nyilvántartásonként 4.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Üzletlezárást helyettesítő bírság

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Az e bekezdés szerinti jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani.

A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200.000 Ft, más adózó esetén 500.000 Ft.

Adófeltöltési kötelezettség elmulasztása

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó (pl. társasági adó, helyi iparűzési adó, EVA, innovációs járulék) összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez.

További mulasztási tényezők és fontos információk

Az adózó alkalmazottja, képviselője vagy az magánszemély, aki az értékesítésben közreműködik, számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén 10.000 – 50.000 Ft közötti mulasztási bírsággal sújtható.

Ha a munkáltató, kifizető nem nyújtja be, vagy hiányosan, esetleg valótlan adattartalommal nyújtja be a 08-as bevallását, akkor a kiszabható mulasztási bírság felső határa annyiszor 500.000 Ft, ahány magánszemély érintett az adott bevallásban.

Ha pedig a foglalkoztató a bejelentési kötelezettséget mulasztja el, akkor a bírság felső határa annyiszor 1.000.000 Ft, ahány foglalkoztatott személyt elmulasztott az adózó bejelenteni.

Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20.000 Ft-ig, más adózó 100.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.

Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Ha már kiszabásra került a mulasztási bírság

Amennyiben egy adóellenőrzést követően a határozatban mulasztási bírság került kiszabásra, érdemes körüljárni a tényezőket, az adózó magatartását, korábbi adózási múltját, mert a mulasztási bírság csökkentésére, illetve akár törlésére van lehetősége az adózónak, természetesen a megfelelő bizonyítékok bemutatása mellett.

Ebben a NAV bírságolási útmutatója is segítséget nyújt, melyet javasolt áttanulmányozni. Az útmutató 2014-es kiegészítése itt olvasható.

A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.