Munkába járás vagy kiküldetés?

Szerző: Surányi Imréné
Dátum: 2018. március 19.
Rovat:

Hivatali, üzleti utazás, kiküldetés, munkába járás – az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok e költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó előírások helyes alkalmazása tekintetében. Cikkünk a kérdéskör szempontjából alapvető fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.


A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ilyen költség többek között a munkahelyre, a munkavállaló feladatának kijelölt helyére történő eljutás (üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése stb.), valamint az ezzel összefüggő távollét során szükséges közlekedési és más (pl. szállás, étkezés) kiadásokból adódik.

Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok e költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó előírások helyes alkalmazása tekintetében. Cikkünk a kérdéskör szempontjából alapvető fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást

Hivatali, üzleti utazás, kiküldetés, munkába járás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. § 10. pontja szerint: „Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazása munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

A munkáltatók pénzügyes munkatársainak többek között az okoz gondot, hogy a munka törvénykönyvében nincs olyan konkrét rendelkezés, amely kifejezetten meghatározná a munkahely fogalmát. A munkahely akár egy nagyobb földrajzi egység (megye, az egész ország területe) is lehet. Ha például a munkaszerződés szerint Magyarország a munkavégzés helye, munkajogilag nincs szó belföldi kiküldetésről, vagy a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkoztatásról, miközben a munkavállaló rendszeresen az ország különböző helyén végzi a munkáját. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy az emiatt felmerülő költségeket hogyan tudja számára a munkáltatója megtéríteni.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A megoldás az, hogy adózási szempontból – a fogalmak munkajogi értelmezésétől függetlenül – a Szja tv. előírásait kell figyelembe venni. Eszerint a Szja tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével – a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, vagy különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől). Munkahelynek pedig a munkáltatónak az a telephelye számít, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

Mindez azt jelenti, hogy ha például a munkaszerződés szerint a dolgozót ügyintézőként egy veszprémi székhelyű cég az ország egész területén lévő különböző telephelyein foglalkoztatja, adójogilag a kiküldetésre, munkába járásra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni, annak ellenére, hogy munkajogilag nem állapítható meg a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. Vagyis a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével, adózási (napidíj, közlekedési költségtérítés) szempontból bármelyik telephelyre (annak földrajzi helyétől függetlenül) történő utazás kiküldetés. Tehát, ha a munkavállaló szokásos munkavégzésének helye például a pécsi telephely, akkor a lakóhelyéről történő oda-visszautazás munkába járás, míg ha a cég többi telephelyére, vagy akár a veszprémi székhelyére kell a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében utaznia, az kiküldetés. Ha azonban a dolgozó szokásos munkavégzésének helye nincs meghatározva, akkor a veszprémi székhelyre történő utazás munkába járás, míg az egyes telephelyekre történő utazások (akár a telephelyek között, akár a lakóhelyről) kiküldetésnek minősülnek.

Ha pedig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzést rendel el a munkáltató (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől), akkor az utazás és a munkavégzés teljes időtartama kiküldetés.

[htmlbox art_tukor]

 

A külföldi kiküldetés fogalma

A kiküldetés előzőek szerinti fogalma csak a munkaviszonyban álló magánszemélyek belföldi munkavégzésére vonatkozik. Fontos különbség, hogy a külföldi kiküldetés szélesebb körű külön fogalom: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazása bármilyen jogviszonyban külföldi kiküldetésnek (ezen belül munkaviszonyban külszolgálatnak) számít [Szja tv. 3. § 12., 13, pont].

A Szja tv. fogalmi rendszere tehát eltér a hétköznapi szóhasználattól, amely általában bármely (megbízási, vállalkozási, vagy egyéb) jogviszonyban egyaránt „kiküldetésnek” tekint minden hivatali, üzleti utazást, miközben a törvény a belföldi kiküldetést csak munkaviszonyban értelmezi.


Kapcsolódó cikkek:


Lecsapott a NAV a vagyonát kimentő vállalkozóra
2018. augusztus 15.

A cég ellen folyó nyomozás során a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága összesen 29 helyszínen tartott házkutatást, az országos akcióban részt vevő 54 pénzügyi nyomozó könyvelési iratokat, informatikai adatokat foglalt le.

NAV figyelő 32. hét: Mentor Program és üzemanyagárak
2018. augusztus 13.

Nyilvános adózói fórumokat rendez a NAV a Mentor Program keretében. Kihirdette az adóhatóság a szeptemberben alkalmazandó üzemanyagárat is, amelyről jó tudni, hogy alkalmazása nem kötelező. Ha az adott benzinkúton a literenkénti egységár ennél magasabb volt, akkor ha ezt számlával tudja igazolni a kiküldött magánszemély, úgy a valójában fizetett egységár szerint számíthatja ki a térítendő összeget.