Munkabalesetek új eljárási szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet módosította a munkavédelmi törvényhez fűzött végrehajtási rendeletet. A változások túlnyomó többsége a munkabalesetek kapcsán követendő eljárás szabályait érintette. Jövő januártól módosul a baleseti jegyzőkönyv mintája is.

A munkavédelemi törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása értelmében a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell továbbra is. Könnyítés ugyanakkor, hogy azoknál a szervezeti egységeknél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, mentesül a munkáltató a nyilvántartást vezetése alól.

Eddig is élt az a szabály, miszerint a súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének. Változás március 17-től kezdődően, hogy olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik. Fontos tudni azt is, hogy a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a sérültnek (halála esetén hozzátartozójának); a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal munkabaleset helyszíne szerint illetékes területi szervének; külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve az MBFH munkáltató székhelye szerint illetékes területi szervének; a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek); munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén pedig a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is. Súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A jegyzőkönyvhöz a munkavédelmi felügyelőségnek másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen: a meghallgatási jegyzőkönyveket, a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot, a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot, az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, az üzembe helyezést dokumentáló iratot, időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot, a kockázatértékelést dokumentáló iratot, fényképfelvételeket, videófelvételeket, a belső szabályzatok vonatkozó részeit. A bejelentési kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén – a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

Módosul a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke és a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit szabályozó melléklet is. 2011. január elsejétől pedig változik a munkabaleseti jegyzőkönyv mintája és a kitöltési útmutatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.