Munkaerő-közvetítők csaltak el százmilliókat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy munkaerő-közvetítő céghálózat nem fizette be a közterheket több száz dolgozó után és ezzel 670 millió forintos kárt okoztak az állami költségvetésnek. A bűnszervezetben működő társaságok többsége tatabányai székhelyű – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csütörtökön az MTI-t.


Hideg-Göblyös Rita sajtóreferens közölte: a hat férfiból és négy nőből álló bűnszervezet belföldi és németországi munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeket működtetett. A dolgozóktól a közterheket levonták, de nem fizették be, így 670 millió forintos kárt okoztak az állami költségvetésnek.

A munkaerő-kölcsönző cégek bevételeiket az általuk irányított, de strómanok nevére bejegyzett céghálózathoz utalták. A strómanokkal felvetették a beérkező pénzt, amely azután a bűnszervezet irányítóihoz került. Ők az összegeket szlovák bankszámlákon rejtették el, majd az onnan felvett pénzből a családtagjaiknak ingatlanokat, gépjárművet vettek, luxusnyaralást finanszíroztak. A bűnszervezetet könyvelők is segítették.

 

A nyomozók a gyanú szerint költségvetési csalással és pénzmosással szerzett vagyonból 280 millió forint értékben foglaltak le ingatlanokat, gépkocsikat és ékszereket, illetve zároltak bankszámlákat. A gyanúsítottak közül hárman előzetes letartóztatásba kerültek.

A pénzügyi nyomozók az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.