Munkanélküliek foglalkoztatási támogatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 356/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet új foglalkoztatási támogatással ösztönzi a válság következtében munkanélkülivé vált személyek foglalkoztatását. A munkáltatók a regionális munkaügyi központoktól igényelhetik a támogatást, a jogszabály a Magyar Közlöny 2009/196. számában jelent meg.

A regionális munkaügyi központ – felhívás alapján – támogatást nyújt a munkaadó részére, ha olyan személy teljes munkaidőben történő foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében, aki álláskeresési járadékban részesül, és az álláskeresési járadék folyósítási ideje a munkaszerződés megkötését közvetlenül megelőző időponthoz képest legalább 180 nap múlva jár le.

A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához – a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása, valamint a külön törvény szerint igénybe vehető START (START PLUSZ, START EXTRA) kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény kivételével – más támogatás nem vehető igénybe.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló munkába lépésekor hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainak 60 százalékát. Ha az álláskeresőnek az álláskeresési járadék alapját képező járulékalapja az álláskeresővé válást közvetlenül megelőzően alacsonyabb volt mint a kötelező legkisebb munkabér, a támogatás mértékét azzal arányosan kell megállapítani.

A támogatás az álláskeresési járadék folyósítási idejéből még hátralévő időtartammal megegyező időtartamra állapítható meg.

A munkaadónak átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma munkaadónként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel az uniós szabályozásra. Az egy munkaadónak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget. Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható csekély összegű támogatással.
Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

A támogatás iránti kérelmet az álláskereső foglalkoztatásának megkezdését megelőzően kell benyújtani.
Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást – a kötelezettségszegés arányában részben vagy egészben – vissza kell fizetni, ha a munkaadó a vállalt foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a munkaadó a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása következtében szűnt meg, illetőleg a munkaadó által elrendelt állásidő mértéke a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt nem éri el a 20 munkanapot.
A munkaügyi központ a munkaadó által benyújtott igénylés alapján a támogatást havonta utólag folyósítja.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.