Munkaügyi állami támogatások felhasználása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet határozza meg többek között a közmunkaprogramok, a felnőttképzési normatív támogatások és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott költségtámogatások általános pályázati és felhasználási feltételeit.

Pályázat

A rendelet részletesen szabályozza a pályázati eljárásokat, támogatási kérelmeket. Pályázat alapján igényelhető támogatás meghívásos vagy nyílt pályázati eljárás keretében folyósítható.
A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.

A bírálati bizottság köteles a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját kialakítani és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől – hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő lejártának napjától – számított 45 napon belül elkészíteni. A munkaügyi miniszter a bírálati bizottság javaslatáról annak felterjesztésétől számított 15 napon belül dönt. A pályázat elbírálásának eredményéről – a támogatási szerződés-tervezet egyidejű megküldésével – a pályázót a döntés meghozatala napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell. A pályázatot vagy egyedi kérelmet elutasító döntést indokolni kell, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Támogatási szerződés

A jogszabály részletesen meghatározza a támogatási szerződés tartalmát, és részletezi az ahhoz csatolandó mellékleteket is. Lényeges szabály, hogy használt eszköz vásárlásához nem nyújtható támogatás. A támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a miniszter, illetve az erre külön jogszabályban feljogosított egyéb szerv előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A működtetési kötelezettség időtartama

  • két év, ha a támogatás összege nem éri el az 1 millió forintot,
  • három év, ha a támogatás összege eléri az 1 millió forintot, de nem éri el az 5 millió forintot,
  • öt év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem éri el a 15 millió forintot,
  • tíz év, ha a támogatás összege 15 millió forint vagy azt meghaladó összeg.
Folyósítás, jogosulatlanul felvett támogatás visszatérítése

A pénzügyi teljesítés feltétele – a támogatási (rulírozó) előleg és előfinanszírozás kivételével – a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok, valamint a szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolás. Támogatás utófinanszírozással, (rulírozó) előleggel és előfinanszírozással nyújtható.

A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni. Nemcsak a felvett támogatást kell visszafizetni, hanem a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal is számolniuk kell a szerződésszegőknek. Amennyiben pedig a kötelezettségnek nem tenne eleget a kedvezményezett, azonnali beszedési megbízással (inkasszó) is lehívható a számlájáról a támogatási összeg. Az inkasszó esetleges alkalmazásához már a támogatási szerződés megkötésekor meg kell adni a felhatalmazást.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.