Nehezen akar megszületni a beszállítói törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is nyitott kérdés, mi lesz ősszel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek beszállítóival szemben alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel, amelyet Sólyom László köztársasági elnök július közepén megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

A sebtiben elfogadott törvény alkalmazásában érdekelt érdekvédelmi szervezetek jelenleg is dolgoznak azon, hogy a jogszabály elfogadható és mindenki számára alkalmazható verziója kerüljön újra a képviselők elé, ugyanis a jelenlegi jogszabály nemcsak a kiskereskedelmet, hanem a kisebb beszállítókat is hátrányosan érinti. (Bár a jogszabály a multiknak leginkább kitett kis- és közepes beszállítókat védené, menet közben kiderült, hogy több pontja arra készteti a kereskedelmi láncokat, hogy inkább a nagyokkal szerződjenek, hogy a kisebb cégek működéséből fakadó kockázatokat kikerüljék, magyarul véletlenül se kerüljenek szembe a törvénnyel.)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség például kész együttműködni a Földművelésügyi Minisztériummal, hogy egy elfogadható jogszabály szülessen, de Vámos György, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta, egyelőre ő sem tudja, mi lesz az őszi parlamenti szezonban a törvény sorsa. Mint mondta, lehet, hogy a képviselők újratárgyalják és a jelenlegi formájában ismét elfogadják, és lehet, hogy a törvényt újrafogalmazzák.

Az elemzők szerint valóban előfordulhat mindkét verzió, kérdés, hogy az agrártárcának mennyire sürgős a dolog. A jelenlegi állás szerint ugyanis több mint egyévnyi egyeztetés és vita után sem a tárca szerint szorgalmazott kódex, sem jogszabály nincs, ami védené a kis beszállítókat.

Ez az elemzők szerint önmagában is komoly politikai veszteség, főleg ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a jogszabály több lobbicsoport érdekeit is sérti, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a szabályt. Ugyancsak politikai veszteség, hogy a köztársasági elnök arra hivatkozott, hogy a jogszabály lényegében fércmunka (jóllehet a szabályozót képviselők és nem a tárca jegyzi) és az is komoly politikai veszteség, hogy információink szerint a képviselők jelentős része el sem olvasta a törvényjavaslatot – vakon szavazott igennel.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.