Kárt okozna a béremelés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaadók szerint válság idején a minimálbér emelése erősen ronthatja a foglalkoztatási helyzetet, az uniós tagállamok többsége viszont ennek dacára emelte a törvényes bérküszöböt – írja a Világgazdaság.

A közgazdászok többsége szerint a minimálbér emelése gyorsíthatja a recesszió hatására elindult negatív munkaerő-piaci folyamatokat. Az elmúlt egy évben csak az euróövezetben 3,2 millióan veszítették el az állásukat, és a gazdasági termelés stabilizálódására utaló jelek ellenére valószínűnek látszik, hogy a vállalatok legkorábban jövőre kezdenek el létszámot bővíteni.

Jelenleg hét uniós tagállamban – Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Cipruson – nincs minden ágazatra érvényes minimálbérszint, és a kormányzati tervekben egyelőre nem is szerepel annak bevezetése.

A német szakszervezetek támadásba lendültek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a törvényes bérküszöb előírása segítené a gazdaság kilábalását. A munkavállalókhoz közeli Hans Böckler Alapítvány most megjelent elemzése szerint a kötelező minimálbér stabilizálja a bérjövedelmeket és ezzel a fogyasztást, valamint csökkenti az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetett defláció lehetőségét.

Munkanélküliséget generálna a béremelés

A német szakszervezeti szövetség (DGB) vezére, Michael Sommer minden ágazatra vonatkozóan 7,50 eurós órabérminimumot követel. Ez nyugat-európai viszonylatban nem számít magasnak, de a munkaadókhoz közeli kölni IW kutatóintézet szerint így is súlyos kárt okozna a gazdaságnak.

Legalább 90 ezer forint lesz a minimálbér Jelenleg a Németországban foglalkoztatottak 11,5 százaléka kevesebbet keres a javasolt küszöbnél, és ha őket csak drágábban lehetne alkalmazni, akkor nagy részüket valószínűleg elküldenék a cégek. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér pontosan azokat a rosszul képzett és fizetett rétegeket sújtaná, akiknek érdekében bevezetnék azt – fogalmaz Hagen Lesch, az IW szakértője.

Forrás: Figyelő Net


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.