Kárt okozna a béremelés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaadók szerint válság idején a minimálbér emelése erősen ronthatja a foglalkoztatási helyzetet, az uniós tagállamok többsége viszont ennek dacára emelte a törvényes bérküszöböt – írja a Világgazdaság.

A közgazdászok többsége szerint a minimálbér emelése gyorsíthatja a recesszió hatására elindult negatív munkaerő-piaci folyamatokat. Az elmúlt egy évben csak az euróövezetben 3,2 millióan veszítették el az állásukat, és a gazdasági termelés stabilizálódására utaló jelek ellenére valószínűnek látszik, hogy a vállalatok legkorábban jövőre kezdenek el létszámot bővíteni.

Jelenleg hét uniós tagállamban – Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Cipruson – nincs minden ágazatra érvényes minimálbérszint, és a kormányzati tervekben egyelőre nem is szerepel annak bevezetése.

A német szakszervezetek támadásba lendültek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a törvényes bérküszöb előírása segítené a gazdaság kilábalását. A munkavállalókhoz közeli Hans Böckler Alapítvány most megjelent elemzése szerint a kötelező minimálbér stabilizálja a bérjövedelmeket és ezzel a fogyasztást, valamint csökkenti az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetett defláció lehetőségét.

Munkanélküliséget generálna a béremelés

A német szakszervezeti szövetség (DGB) vezére, Michael Sommer minden ágazatra vonatkozóan 7,50 eurós órabérminimumot követel. Ez nyugat-európai viszonylatban nem számít magasnak, de a munkaadókhoz közeli kölni IW kutatóintézet szerint így is súlyos kárt okozna a gazdaságnak.

Legalább 90 ezer forint lesz a minimálbér Jelenleg a Németországban foglalkoztatottak 11,5 százaléka kevesebbet keres a javasolt küszöbnél, és ha őket csak drágábban lehetne alkalmazni, akkor nagy részüket valószínűleg elküldenék a cégek. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér pontosan azokat a rosszul képzett és fizetett rétegeket sújtaná, akiknek érdekében bevezetnék azt – fogalmaz Hagen Lesch, az IW szakértője.

Forrás: Figyelő Net


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.