Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaadók szerint válság idején a minimálbér emelése erősen ronthatja a foglalkoztatási helyzetet, az uniós tagállamok többsége viszont ennek dacára emelte a törvényes bérküszöböt – írja a Világgazdaság.
A közgazdászok többsége szerint a minimálbér emelése gyorsíthatja a recesszió hatására elindult negatív munkaerő-piaci folyamatokat. Az elmúlt egy évben csak az euróövezetben 3,2 millióan veszítették el az állásukat, és a gazdasági termelés stabilizálódására utaló jelek ellenére valószínűnek látszik, hogy a vállalatok legkorábban jövőre kezdenek el létszámot bővíteni.
Jelenleg hét uniós tagállamban – Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Cipruson – nincs minden ágazatra érvényes minimálbérszint, és a kormányzati tervekben egyelőre nem is szerepel annak bevezetése.
A német szakszervezetek támadásba lendültek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a törvényes bérküszöb előírása segítené a gazdaság kilábalását. A munkavállalókhoz közeli Hans Böckler Alapítvány most megjelent elemzése szerint a kötelező minimálbér stabilizálja a bérjövedelmeket és ezzel a fogyasztást, valamint csökkenti az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetett defláció lehetőségét.
A német szakszervezeti szövetség (DGB) vezére, Michael Sommer minden ágazatra vonatkozóan 7,50 eurós órabérminimumot követel. Ez nyugat-európai viszonylatban nem számít magasnak, de a munkaadókhoz közeli kölni IW kutatóintézet szerint így is súlyos kárt okozna a gazdaságnak.
Legalább 90 ezer forint lesz a minimálbér Jelenleg a Németországban foglalkoztatottak 11,5 százaléka kevesebbet keres a javasolt küszöbnél, és ha őket csak drágábban lehetne alkalmazni, akkor nagy részüket valószínűleg elküldenék a cégek. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér pontosan azokat a rosszul képzett és fizetett rétegeket sújtaná, akiknek érdekében bevezetnék azt – fogalmaz Hagen Lesch, az IW szakértője.
Forrás: Figyelő Net
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
