Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Évek óta ígérgeti a kormány, hogy akadálymentesítik az adórendszert, illetve csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit. Több ponton ténylegesen egyszerűbb lett a szabályozás, éppen az egyszerűsítés jegyében írtak elő ugyanakkor bizonyos többletfeladatokat is. Kérdéses tehát, hogy valójában mennyire könnyű helyzetben vannak manapság a cégek?
Több mint két évvel ezelőtt, 2005. februárjában alakult meg az Adóreform Bizottság, amelynek az adórendszer egyszerűsítését célzó javaslatok kidolgozását tették a fő feladatává. Tevékenységében az érintett tárcák és hatóságok mellett független szakértők is részt vettek. A bizottság hamarosan elkészítette az adózási és számviteli egyszerűsítéseket, illetve a felesleges rendelkezések kiiktatását szolgáló javaslatát, amely kormányzati jóváhagyást követően rövid időn belül a parlament elé került. Eredetileg húsznál is több törvény rendelkezéseit érintette a tervezet. A májusban elfogadott, akadálymentesítési törvényként emlegetett módosító csomag végül tizennyolc, közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályt változtatott meg. Néhány fontos adózási problémát valóban megoldott a törvény, a sajtóértékelések szerint azonban az adminisztrációt illetően nem javult érzékelhetően a helyzet. Az egyik legjelentősebb, egyszerűsítéssel kapcsolatos változás az volt, amely a vállalkozói járulék megfizetését a foglalkoztató levonásos kötelezettségévé tette.
Az akadálymentesítési törvénycsomag kidolgozásával és elfogadásával egyidejűleg tovább folytatódott az egyszerűsítési program. Az Adóreform Bizottság felvetette, hogy lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozások minden adójukat egy APEH-számlaszámra összevontan utalhassák és a jövedelmekről is csak egy helyre, kizárólag az adóhivatalnak kelljen adatot szolgáltatni. A bizottság javasolta, hogy a nyugdíjpénztári bevallásokat se a nyugdíjpénztárakhoz, hanem egységesen az APEH-hoz küldhessék be az érintettek. A szakértők a munkáltatói adómegállapítás megszüntetése mellett célszerűnek tartották az egységes munkaügyi nyilvántartás (EMMA) Országos Egészségpénztárba történő áttelepítését, mivel így a munkaviszony létesítésével kapcsolatos dokumentumokat is kizárólag egy helyre kellene eljuttatni. Később, az APEH-nak teljesítendő havi bevallás bevezetésével összefüggésben felmerült az is, hogy megszűnne a nyugdíjbiztosító felé történő adatszolgáltatás.
Az elektronikus adóbevallási rendszer 2005. áprilisában indult el , amely lehetővé teszi, hogy az adózók a bevallásaikat elektronikus úton, a kormányzati Ügyfélkapun keresztül küldjék meg az adóhatósághoz. A szolgáltatást kizárólag azok vehetik igénybe, akik előzetesen az okmányirodáknál, illetve képviselet esetén, az adóhatóságnál is regisztráltatták magukat. Az e-bevallás bevezetése jelentősen könnyebbé tette az elszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.
A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartással kapcsolatos úgynevezett NYENYI adatszolgáltatás továbbra is fennmaradt. Januártól ugyanakkor lehetőség van az adatszolgáltatás elektronikus, Ügyfélkapun keresztül történő teljesítésére. Amennyiben az érintett a nyilvántartó lapokat meghatalmazott (pl. könyvelő) útján szeretné továbbítani, a képviselő adatait előzetesen a nyugdíjbiztosítóhoz köteles bejelenteni.
Két évvel ezelőtt született meg az a törvénymódosítás, amely egyéni adó- és járuléknyilvántartás kialakítása érdekében 2006. januárjától bevezette az úgynevezett havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget, és ezzel egyidejűleg megszüntette a nyugdíjbiztosító felé történő, illetőleg a január 31-ig teljesítendő éves adatszolgáltatási kötelezettséget. A parlament által elfogadott rendelkezések előírták, hogy a foglalkoztatók havonta kötelesek személyekre lebontott, részletező bevallást adni a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekről, juttatásokról, illetve az ezekkel összefüggő valamennyi adóról és járulékról. Az eredeti elképzelések szerint a havi bevallást floppy-, CD-n vagy elektronikus úton lehetett volna teljesíteni. A későbbiekben kizárólag az elektronikus út lehetőségét tartották fenn. Az egyszerűsítés érdekében 2007. januárjától megszüntette a törvény a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét is. Így kívánták ellensúlyozni a havi bevallás bevezetéséből eredő adminisztrációs terheket a módosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint.
A kormányzat számára hamarosan nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a havi bevallások jelentős többletterheléssel járnak nem csak a vállalkozóknak, hanem az adóhatóságnak is. Ezért utóbb a rendszer fokozatos bevezetése mellett döntöttek. 2006 áprilisától csak a nagyobb adózókat terhelte az új bevallási kötelezettség, amelyet az idei év elejétől már az összes adózóra kiterjesztettek. Könnyítés ugyanakkor, hogy idén januártól nem kell nullás havi bevallást tenni, azaz nem kötelező adatszolgáltatást teljesíteni azokról a hónapokról, amelyekben tényleges adó- és járulékalapot képező kifizetésre, juttatásra nem kerül sor.
Az eredeti elképzelésekkel ellentétben mégsem ellensúlyozták a havi bevallás bevezetéséből eredő adminisztrációs terheket, ugyanis januártól nem szűnt meg a munkáltatón keresztül történő adóbevallás lehetősége. A tavaly decemberben elfogadott pénzügyi törvénycsomag módosított formában visszaállította ugyanis a munkáltatói elszámolást. Az a magánszemély, aki nem kíván önadózó lenni, február 15-éig nyilatkozhat a munkáltatói adómegállapítás felől. Újdonság viszont, hogy a foglalkoztató nem köteles a nyilatkozat alapján a személyi jövedelemadót elszámolni. Amennyiben a feladatot nem vállalja, úgy csak a kérelem adóhatósági továbbításában köteles közreműködni, mivel a munkavállaló személyi jövedelemadóját foglalkoztató elszámolás hiányában az adóhatóság állapítja meg. A pénzügyi törvénycsomag előírta azt is, hogy, ha a dolgozó eleve az APEH általi adómegállapítást kéri, az erre irányuló nyilatkozatát nem csak az adóhatóságnál, hanem a munkáltatónál is előterjesztheti. A foglalkoztató a kérelmet formai és tartalmi ellenőrzést követően elektronikus űrlapon köteles az APEH felé továbbítani. A dolgozói kérelmek formai ellenőrzése és továbbítása azonban, egyes szakértői vélemények szerint a munkáltatói elszámolás elkészítésénél is bonyolultabb feladat lehet.
A korábbi szabályok szerint munkaviszony létesítése esetén a foglalkoztató köteles volt a biztosítottat az egészségbiztosítási igazgatóságnál bejelenteni, illetve bizonyos adatokat az egységes munkaügyi nyilvántartás felé is továbbítani kellett. A januártól bevezetett egycsatornás adatszolgáltatási rendszer révén viszont csak az adóhatósághoz kell már foglalkoztatói bejelentést tenni. Adminisztrációs egyszerűsítést jelent az a szabály is, miszerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallást – a havi adó- és járulékbevallás részeként – szintén az adóhatósághoz kell beküldeni. 2007 februárjától a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat is az adóhatósághoz kell átutalni. A fizetéssel kapcsolatos adminisztráció viszont nem lett egyszerűbb ezáltal, mivel a tagdíjakat nem egy magánnyugdíjpénztári számlára, hanem az APEH pénztáranként megnyitott számláira kell befizetni. A kormányzat még 2005-ben elrendelte az eredetileg tavaly áprilistól tervezett számlaösszevonások felülvizsgálatát is. Ennek következtében nem került sor a költségvetési befizetéseket érintő egyszerűsítés bevezetésére, így a különböző adókat és járulékokat a mai napig külön-külön számlákra kell utalni.
Forrás: Origo
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
