Nem félnek a cégek az adóhatóságtól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Deloitte Zrt. a közelmúltban több mint 400 társaság, köztük a 200 legnagyobb Magyarországon működő vállalat, és a legtöbb adót fizető hazai cégek megkérdezésével készített felmérést, amelyben a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalataira volt kíváncsi.

A felmérés szerint a vállalatok és a hatóságok között alapvetően jó az együttműködés, de a kutatás megmutatta azt is, hogy a cégek nagy része nem alkalmazza, vagy nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek tervezhetőbbé tennék az adózásukat.

Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. Adóosztályának vezetője elmondta: A kutatásban résztvevő társaságok 92 százaléka jónak tartja a magyar adóhatósággal fennálló kapcsolatát. A válaszadók mintegy 85 százaléka, vagyis a jelentős többség vélekedik úgy, hogy ennek a kapcsolatnak a minősége a hatóság alkalmazottjától, illetve az adott adózási területtől függ. Az általában „jó” jelzővel illetett viszony a legfőbb adónemek, azaz a társasági adó és az általános forgalmi adó tekintetében jellemző, azonban a helyi iparűzési adó tekintetében a válaszadó társaságok 40 százaléka azt jelezte, hogy az adott területen nem megfelelő a kapcsolata az illetékes hatósággal.

A jó kapcsolatok ellenére a megkérdezettek mintegy 74 százaléka válaszolta, hogy került már vitába egyes adózási kérdések tekintetében az illetékes hatósággal.

További részletek a Világgazdaságban.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.