Nem megfelelő transzferár alkalmazása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a transzferár eltér a szokásos piaci ártól, az adózónak társaságiadóalap-növelési kötelezettsége keletkezhet.

A piaci áraktól eltérő transzferárak következtében a társaságnál adóhiány vagy adótöbblet keletkezhet, amely a társasági adó (tao) mellett még további adónemeket is érinthet, ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket tartalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.

A nem megfelelő transzferár alkalmazásával kapcsolatban leggyakrabban a társasági adóalap korrekcióját emeljük ki. Abban az esetben, ha a transzferár eltér a szokásos piaci ártól, az adózónak társaságiadóalap-növelési kötelezettsége keletkezhet (illetve bizonyos feltételek mellett lehetősége nyílhat az adózás előtti eredmény csökkentésére). Ezért a mulasztási bírság mellett a tárasági adóalap-korrekció fogalmát kapcsoltuk össze leggyakrabban a hiányzó vagy rossz transzferár dokumentáció fogalmával.

Viszonylag ritkán esik szó azonban a transzferár és a többi adónem kapcsolatáról. A már említett Art.-rendelkezés utal arra, hogy amennyiben egy adóellenőrzés során az adóhatóság megállapítja, hogy a kapcsolt felek között alkalmazott ár nem felelt meg a szokásos piaci ár elvének, akkor az utólagos ármódosítás hatását valamennyi érintett adónem esetében is következetesen végig kell vezetni.

Az innovációs járulék, valamint a helyi iparűzési adó alapját is a helyi adók 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján kell meghatároznia az adózónak. Az adóalapot növelhetik, illetve csökkenthetik a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek, illetve költségek is, ezért a transzferár-korrekciót követően szükség esetén ezeket az adókötelezettségeket is újra kell számolnunk.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8. Jelentkezzen most!

Adó-kódex Számvitel 2014
A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Az általános forgalmi adó (áfa) alapjának meghatározásakor bizonyos feltételek esetében a termék vagy szolgáltatás szokásos piaci árát szükséges figyelembe venni. A 2007. évi CXVII. törvény 67. §-a alapján az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy:

• az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
• az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
• az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól.

Bár a 4 százalékos különadó fizetési kötelezettség ma már nem aktuális, de figyelembe kell vennünk, hogy 2009. adóévig az adóhatóság a 2006. évi LIX. törvény 3. § (15) bekezdése alapján vizsgálhatja a társas vállalkozások különadófizetési-kötelezettségeit. Ezért a korábbi évek önellenőrzésénél meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az érintett évben volt-e még különadófizetési-kötelezettsége is a társaságnak.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---