Nem tartanak az új cafeteria-rendszertől a fürdők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Fürdőszövetség számításai szerint nem okoz bevételkiesést az új cafeteria-rendszer a fürdőknél, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) ugyan az idén még nem tudja hozni az üdülési csekk tavalyi bevételi eredményeit, de az idén még felhasználható üdülési csekkekkel már elérhető az éves szinten mintegy 3,5-5 milliárd forintos bevétel.

Vancsura Miklós, a szövetség elnöke a SZÉP-kártya rekreációs alszámláját népszerűsítő kampányrendezvényen hangsúlyozta: mindez akkor érhető el, ha az emberek a SZÉP-kártya rekreációs alszámláját választják, mivel ebből a fürdőt és az OEP-szolgáltatások önrészét is finanszírozhatják.

A SZÉP-kártya három alszámláját szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és rekreációra lehet fordítani, de az utóbbi kettőt szálláshely-szolgáltatásra is igénybe lehet venni. Meleg étkezésre évi 150 ezer forint, rekreációs szolgáltatásra 75 ezer forint, szálláshely-szolgáltatásra pedig 225 ezer forint áll rendelkezésre a SZÉP-kártya keretében.

Az üdülési csekkek zökkenőmentes kivezetéséért felelős Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) korábban azt közölte, hogy a 2012. január elseje utáni érvényességi dátummal rendelkező csekkek lejárati dátumát december végéig meghosszabbították. Az ilyen csekkek értéke 10,929 milliárd forint.

Vancsura Miklós azt mondta, aggódnak azonban amiatt, hogy a cafeteria-elemként adható önkéntes egészségpénztári hozzájárulást az idei évtől már nem lehet fürdőbelépőre fordítani. Az ebből származó bevétel mintegy egymilliárd forint volt évente. Mint mondta, ezért is fontos, hogy felhívják a figyelmet a SZÉP-kártya rekreációra fordítható alszámlájára.

Körtvélyessy László miniszteri biztos a rendezvényen az MTI-nek elmondta: jelenleg 50 ezer SZÉP-kártya van már az ügyfeleknél, a kártyát kibocsátó bankok mintegy 3.200 munkáltatóval állapodtak meg. Az elfogadóhelyek száma a január eleji 5 ezerről 6 ezerre emelkedett. Hozzátette: több ezer csatlakozási szerződés van folyamatban, azzal számolnak, hogy az elfogadóhelyek száma havonta 2-3 ezerrel bővül majd.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]