Németország – Európa erős embere gyengélkedik

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem segíti a német gazdaság esélyeit az adórendszer sem, amely meglehetősen bonyolult, több mint negyvenféle adó van. Az eligazodás adótanácsadó nélkül szinte lehetetlen. Áttekintéss a német gazdaság állapotáról, adórendszeréről és kilátásairól.

Németország rendelkezik Európa legerősebb gazdaságával, de globálisan is tiszteletreméltó a negyedik helyezése. Sokáig a világ vezető exportőre is volt, ma már Kína jócskán megelőzte ebben, de még mindig az elsők között van. Magyarország első számú kereskedelmi és gazdasági partnere, a legnagyobb befektető hazánkban, elsősorban autóipari beruházások révén.

Németország 83 millió lakosával a legnépesebb európai ország (amennyiben Oroszországot nem tekintjük tisztán európai országnak), területe azonban csak közepes méretű, 357 ezer négyzetkilométer.

Mai formájában tulajdonképpen fiatal ország: 1871-ben jött létre a korábban számtalan választófejedelmeségből, hercegségből, királyságból az egységes Németország, amelyet a győztes porosz-francia háború záróakkordjaként, a legyőzötteket megalázandó a Versailles-i királyi palotában hirdettek ki 1871-ben.

Ekkor már nagyon komoly gazdasági fejlődés állt a németség mögött, amit nagymértékben elősegített az 1830-ban létrejött vámunió. Az egyesült Németország szédületes fejlődést produkált és rövid idő alatt, 1913-ra az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Világelső volt a Bismarck vaskancellár által 1883-ban bevezetett szociális törvényekkel (Sozialgesetze), a szociális reformok révén Németország hozta létre az első átfogó nyugdíjrendszert és betegbiztosítási rendszert.

Sokan, köztük a szociológia atyjának is tekintett Max Weber (A kapitalizmus szelleme és a protestáns etika című korszakos tanulmány szerzője) is a német gazdasági sikerek mögött vallási és kulturális hagyományok, minták meghatározó hatását sejtik. Németország a protestantizmus szülőhazája, Luther Márton a szászországi Wittenbergben hirdette meg a maga 95 pontját 1517. október 31-én, ami a protestantizmus ma napig ünnepelt születésnapja.

A két vesztes világháború alaposan visszavetette a német fejlődést. A második világháborút követően ráadásul az ország kettéosztása is megtörtént: 1949-ben szinte egyidejűleg jött létre a nyugati megszállási övezetben a Német Szövetségi Köztársaság, míg a keleti szovjet övezetben a Német Demokratikus Köztársaság.

Az erhardi gazdasági reformok az ország nyugati felében megteremtették a „német gazdasági csodát”, a jól működő német szociális piacgazdaságot és jóléti államot. Az NSZK néhány évtized után ismét Európa legerősebb gazdasága lett. 1990-ben, a keleti blokk összeomlását követően megtörtént Németország második egyesítése Kohl kancellár irányításával.

Az egységes Németország az NSZK politikai-gazdasági-társadalmi modelljét vette át. Továbbra is szövetségi állam, most már 16 tartománnyal, a 16 tartománynak meglehetősen nagy az autonómiája és szuverenitása, önálló „kormánnyal”, parlamenttel rendelkezik és számos területen teljesen önállóan dönthet.

Németország gazdasági erejét nem kis mértékben még mindig a hagyományos ipar adja: ez termeli meg a német GDP negyedét. Itt elsősorban az autóiparra, az acéliparra, a gépgyártásra és a vegyiparra gondolunk. Németország ma is a szociális és gondoskodó állam egyik élenjáró példája, bár a 2000-es évek elején a jóléti programok és kiadások egy részét lefaragták. A még mindig magas jóléti kiadásokat az OECD átlagot meghaladó mértékű adóztatásból finanszírozzák. A gazdasági vállalkozásokat a világon a második legmagasabb szociális terhek teszik próbára. Már évek óta heves vita folyik az országban arról, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. A gazdaságot a magas adóterhelés köti gúzsba, mások, köztük Thilo Sarrazin német szociáldemokrata bankár szerint is, a bevándorlás és az integrációs kudarc, megint mások szerint viszont az erőltetett ökológiai átalakítás, a „gazdaság zöldesítése” teszi tönkre az országot.

Németország a klímavédelem egyik élharcosa az Európai Unión belül, ami nem kevés feszültséget vált ki az ország politikai vezetése és az autóipar nagyvállalatai között. A német autóipar különösen a piac luxusszegmensében, a nagyteljesítményű luxuslimuzinok és SUV-ok piacán nagyon erős (Mercedes, BMW, Audi), amelyeket az új klímavédelmi és széndioxid-csökkentési előírások szinte kilátástalan helyzetbe sodornak. Ez ellen nemcsak az érintett ipar vezetői, hanem számos gazdasági szakember, köztük a nagy tekintélyű IFO Intézet korábbi elismert igazgatója, Hans-Werner Sinn is egy könyvben (Das grüne Paradoxon) és számos cikkben felemelte a szavát.

A már említett bismarcki-erhardi hagyományok miatt is a német jogrendszer, beleértve a munkajogot is, a munkavállalói érdekeket preferálja. A német társadalmi béke a munkavállalói érdekképviselet erős befolyásán alapul. Ez tovább nehezíti a vállalkozások versenyképességét más országokkal szemben.

Nem segíti a német gazdaság esélyeit az adórendszer sem. Az áfa ugyan nem tekinthető magasnak: az általános kulcs 19%, de létezik kedvezményes 7 %-os áfakucs is, ami számos árucikkre és szolgáltatásra kiterjed . Az adórendszer meglehetősen bonyolult, több mint negyven féle adó van (összehasonlításképpen Magyarországon több mint 50 adófajta létezik), az eligazodás adótanácsadó nélkül szinte lehetetlen ebben a bonyolult rendszerben. A társasági adó alapkulcsa 15%, tehát nem magas, de ezt kiegészíti a szolidaritási adó 5,5%-a, amit az újraegyesítéskor vezettek be a keleti tartományok felzárkóztatására; akkor tíz évre tervezték ezt az adókiegészítést, de azóta is érvényben maradt. Az iparűzési adó filozófiája gyökeresen eltér a magyarétól. nem forgalomalapú, hanem jövedelemalapú. Alapesetben a jövedelem 3,5%, de különböző pótlékokkal ez egyes esetekben akár 20% is lehet. A személyi jövedelemadó Európában a legmagasabbak közé tartozik: progresszív rendszerű és a legmagasabb jövedelemkategóriában már eléri a jövedelem 45%-át is. Az adózási filozófia három pilléren alapul: az adózásnak a társadalmi igazságosságot, a gazdasági ökológiai átállását és a magas szociális juttatások fedezetét kell biztosítania.

A gazdaság „zöldesítése” különösen hátrányos hatással van a német ipar húzóágazatára, az autóiparra. Az adórendszer egyensúlyát is felbomlással fenyegeti, hiszen az elektromos autók adómentességet élveznek, ezért egyre többen vásárolnak elektromos autókat, ami viszont azzal jár, hogy lényegesen kevesebb bevétel folyik be az államkasszába, sőt a támogatások miatt még újabb kiadási tétel is jelentkezik

E rövid áttekintés is bizonyítja, hogy a német gazdaságnak is megvannak a maga problémái, de felőlünk nézve persze mondhatjuk, hogy szeretnénk mi az ő problémáikat. Németország továbbra is az európai gazdaság motorja és rendelkezik azzal a megújulási potenciállal, ami a jelenlegi problémák megoldásához szükséges.

A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---