Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nemzetgazdasági tárca a Napi Gazdaság pénteki cikkére reagálva közölte, hogy a Magyarországon a legálisan foglalkoztatottak száma az elmúlt években nőtt. A cikk írója a NAV adataiból hibásan következtetett arra, hogy egyre többen térnek vissza a szürkegazdaságba.
Az adatot közlő cikk valóban az szja-bevallások alapján közölt statisztikai adatokból indult ki, azonban az éves adatok összehasonlításakor teljesen figyelmen kívül hagyta az adott évi jogszabályi környezetet, ezáltal hibás következtetésekre jutott.
Elsősorban a cikk tévesen hivatkozott az szja-bevallást benyújtók számára, mivel a NAV statisztikájából kivont adatok az összevont jövedelmet vallókra vonatkoztak. Ebből fakadt az első téves következtetés, hiszen a cikkben jelzett csökkenés nem a bevallást benyújtók számában, hanem az összevonás alá eső jövedelmet vallók számában mutatkozott a vizsgált időszakban.
Az adott évi jogszabályváltozások ismeretének hiánya további hibás következtetéseket is eredményezett. Az írás megfeledkezett arról, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok (például nyugdíj, ösztöndíj) fogalma – adójogi kategóriája – az arányos egykulcsos adóztatás bevezetésével párhuzamosan megszűnt. Ezáltal azok a magánszemélyek akik korábban csak ilyen jogcím miatt szerepeltettek adatot bevallásukban, kikerültek az összevont jövedelmet bevallók köréből. Így tehát a jogszabályváltozás következtében mintegy 150 ezer ember bevallási kötelezettsége szűnt meg, anélkül hogy a munkaerőpiaci helyzetükben változás állt volna be.
A cikk írója figyelmen kívül hagyta azt is, hogy 2011-től az egyszerűsített foglalkoztatottak esetében csak akkor keletkezett a magánszemélynek összevont jövedelme, ha annak éves összege meghaladta a 840 000 forintot. Ezen összeghatár alatt az ilyen foglalkoztatottnak (például az idénymunkásoknak) bevallást sem kellett benyújtaniuk. A tény fontosságát igazolja, hogy az adatszolgáltatások alapján 2011. év vonatkozásában átlagosan több mint 100 ezer ember szerzett ilyen jogcímen jövedelmet.
A fenti összefüggések egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a statisztikai adatokat csak a vizsgált időszakra vonatkozó jogszabályi környezet ismeretében lehet értelmezni – áll a nemzetgazdasági tárca közleményében.
(forrás: Nemzetgazdasági Minisztrérium)
