Nincs szükség az adórendszer reformjára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adórendszert finomítani kell, de teljes körű reformra nincs szükség, s ideje volna felszámolni egyes, az adókkal kapcsolatos téveszméket – fogalmazta meg több előadó is csütörtökön, az APEH fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Magyarországnak is hozzá kell kezdenie saját adórendszerének modernizációjához, reformra azonban nincs szükség, egy adórendszert egyébként sem lehet hirtelen felindulásból, rögtönözve felépíteni – mondta Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, volt APEH-elnök.

Az adórendszer a politika foglya

Vértes András, a GKI igazgatója úgy vélekedett: adóval nem lehet versenyképessé tenni azt, ami nem az. Úgy vélte, az adórendszerek a politika foglyaivá váltak, különösen választások idején. Teljes körű vagy alapvető adóreformra, amin a politika egyébként általában adócsökkentést ért, sem szükség, sem lehetőség nincs, a rendszert azonban sok ponton javítani lehetne és kellene is – jelentette ki.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a magyar adórendszer megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, bár az arányok nem tökéletesek. A változtatásokhoz véleménye szerint jó előkészítés, társadalmi párbeszéd kell, egy jól átgondolt adóreformhoz pedig több év szükséges.

A globális verseny eszköze

Pitti Zoltán a nemzetközi adóverseny összefüggéseit ismertetve elmondta: az adóverseny természetes velejárója a globalizációs folyamatnak, először a tőke megszerzése, majd megtartása a tét. A másik küzdőtér a munkaerő: Európa demográfiailag sajátos helyzetben van, a mobil munkaerőért folytatott verseny felerősödésére kell számítani – mondta.

Európa nettó tőkeexportőr, a kiáramló tőke elsősorban az Egyesült Államokba megy, s csak 8-9 százaléka az új tagállamokba, nem igaz tehát, hogy az utóbbiak alacsony adókulcsaikkal elszívják a régi tagállamoktól a tőkét – jelentette ki Pitti Zoltán. A tőke USA-ba áramlásában szerepe lehet annak, hogy az európai és amerikai adóteher között 11-12 százalékpontos különbség van az utóbbi előnyére – tett hozzá.

A tőkeáramlás részben eszköze, részben következménye az adóversenynek. A külföldi működőtőke-befektetések terén irányváltás és struktúraváltás tapasztalható. Az utóbbit jelzi, hogy a befektetések egyre inkább fúziókat, felvásárlásokat finanszíroznak, s Pitti Zoltán szerint egyre több, a Molhoz hasonló esettel lehet majd találkozni.

Adócsökkentés még évekig nem lesz

Úgy vélte, Magyarországon a munkát terhelő magas adókat csökkenteni kellene, a fogyasztást terhelő adók további növelését azonban rendkívül kockázatosnak tartja a társadalom magas ütemű differenciálódása miatt. Az ingatlanadót a kutató szerint a társadalmi igazságosság érdekében nem lehet kikerülni. Az evát ugyanakkor nem tartja előremutatónak, szerinte nem ösztönzi a teljesítményt.

Ebben az évtizedben nagymértékű adócsökkentésre a GDP szintjén nincs lehetőség – hangsúlyozta Vértes András, aki szerint az adórendszer belső átrendezésétől komoly változást nem lehet várni.

Úgy vélekedett: a kisadók összevonását haladéktalanul el kellene kezdeni, ez jelentősen csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, javítaná közérzetüket. A GKI igazgatója fontosnak tartja az adóalap szélesítését is, mint mondta, közbotrány, hogy a kettős könyvvitelű társas vállalkozások több mint 40 százaléka veszteséges, ahhoz, hogy ez változzon, társadalmi egyetértés kellene. Az eva – a mostani 25 százalékos kulcs mellett – Vértes szerint nem hátrányos a magyar gazdaság számára.

Forrás: FigyelőNet



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.