Niveus: akár a 100 milliárdot is elérheti az újonnan bevezetett szén-dioxid adóból származó bevétel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Niveus Consulting Group elemzése szerint akár a 100 milliárdot is elérheti az újonnan bevezetett szén-dioxid adóból származó bevétel, amelyet ráadásul már az idei évre is fizetniük kell az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítményeknek – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

Az ETS (Emission Trading System, vagy magyarul kibocsátás-kereskedelmi rendszer) 2005-ben indult el (először csak teszt jelleggel, majd 2008-tól élesben is). Legfőbb kitűzött célja az volt, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU tagállamaiban nem kevesebb, mint 40 százalékkal 2030-ig (a 90-es évekhez képest).

A Niveus Consulting Group megvizsgálta, hogy a 2022-es CO2 kibocsátás alapján hány magyarországi vállalkozás esne elméletileg az új adó hatálya alá. Ez a kicsivel több, mint 50 céget meghaladó lista nyilvános, az EU vonatkozó honlapján elérhető.

A „CO2 Allocation 2022” adatok alapján a 10.000 tonna feletti kibocsátással rendelkező cégek többféle tevékenységi kód alá tartoznak, vannak közöttük téglagyárak, vegyipari cégek, de található hőerőmű is. A listában vannak olyan cégek, amelyeknek a 2022-es adózott eredménye negatív volt, az új adó miatt viszont összességében egy közel 2,5 milliárdos befizetésük keletkezne, amely tovább ronthatja a jövedelmezőségüket – jegyezte meg Bagdi Lajos.

Az elemzés alapján mintegy 10 cégnek akár 1 milliárd forintot meghaladó befizetési kötelezettsége is keletkezhetne, van olyan társaság, ahol a végső összeg 10 milliárd forint körül is lehet.

A számok még egy érdekes dolgot mutatnak Bagdi Lajos szerint: csaknem 15 cégnek az új adó mértéke az adózás utáni eredményéhez viszonyítva százalékosan kétszámjegyű, azaz ezeknél minimum 10%-ot meghaladó mértékben csökkenhet a jövedelmezőség emiatt az intézkedés miatt.

A jogszabály alapján „a 3. § rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóév vonatkozásában alkalmazza”. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy már a 2023-as adóévre meg kell fizetni ezt az új adót.

Természetesen a cél üdvözlendő, hogy a nagy kibocsátók jobban járuljanak hozzá a „számlához”, a kérdés az, hogy a különféle extraadókkal egyébként is sújtott cégek mennyiben tudják majd kigazdálkodni ezt az új terhet és vajon mennyiben fogják átterhelni ezt a fogyasztókra – hagyta nyitva a kérdést a Niveus Consulting Group partnere.


Kapcsolódó cikkek

2022. november 3.

A klímatechnológiai beruházások ötvenszeresére nőttek Közép- és Kelet-Európában az elmúlt 8 évben

A klímatechnológia mint feltörekvő eszközosztály világszerte erős növekedést mutat, de Közép- és Kelet-Európa a globális befektetéseknek csak kevesebb mint egy százalékát vonzotta. 2013 és 2021 első féléve között több mint 1,76 milliárd dollárt fektettek be klímatechnológiába a régióban, a beruházások azonban erősen koncentráltak: az észt és litván székhelyű startupok magasan az élen járnak, a legnépszerűbb ágazatok pedig a mobilitás és közlekedés. A PwC és a Wolves Summit közös elemzése szerint a klímatechnológiai beruházások a 2013-as 10,6 millió dollárról 2020-ra 398 millió dollárra, 2021 első felében pedig több mint 502 millió dollárra növekedtek a régióban.
2022. június 27.

Drága világ vár a környezetszennyező vállalatokra

Húszszorosára is nőhet a piaci igény a globális felmelegedés csökkentését célzó szén-dioxid-kvóták iránt 2035-re, és az óriási kereslet hatására ezek egységára akár meg is hatszorozódhat – derül ki az EY tanulmányából.