Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.
Szerdán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta az Országgyűlésnek az „Egyes adótörvények módosításáról” címet viselő klasszikus salátatörvényt, amely számos adózási jogszabály megváltoztatására tesz javaslatot 132 oldalon keresztül. A legfontosabbakat összefoglaljuk.
Nőhet a családi adókedvezmény
A kabinet a törvényjavaslat szerint két lépésben kétszeresére növelné a családi adókedvezmény mértékét: első lépcsőként, 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetében 30 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedhet az adókedvezmény összege. Az emelés második lépéseként, 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra nő az adókedvezmény mértéke.
A törvényjavaslat elfogadása 650 milliárd forintot meghaladó éves adókedvezményt hagy majd a családoknál az általános indokolás szerint 2026-tól.
Marad az 5 százalékos újlakás-áfa és egyéb, piacélénkítő lépések
A családok otthonteremtését és az építőipari vállalkozásokat segíti, hogy a kormány két évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát is – olvasható a Pénzügyminisztérium adótörvény-javaslatról kiadott közleményében.
A módosítás – meghatározott feltételekkel – akár 2030. december 31-ig is lehetővé teszi a kedvezményes kulcs alkalmazását, miután az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026.december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul vették.
Ezen túl a 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza majd meg.
Az inflációval valorizálnak számos közterhet
2025-től az energiatermékek jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével (az adóminimum teljesítése érdekében 2025. január 1-jétől korrigált adómértékek csak 2026-tól kerülnek valorizálásra). A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adómértékeket az internetes honlapján közzéteszi. A közzététel a kőolaj világpiaci árához kötött adómértékek esetében a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig, egyéb esetekben a tárgyévet megelőző év október 31-ig valósul meg.
A törvényjavaslat szerint a kormány hasonló módon valorizálná az alkoholok jövedéki adóját, a dohánytermékek adómértékét, a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó mértékét is.
Fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben
A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyetek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik. Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása – olvasható a részletes indokolásban.
Változik a kamatjövedelmek adózása
Az Szja-törvény hatályos szabályozása a kamat jövedelemszerzési helyére vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanakkor a kamatjövedelemre vonatkozóan nem. A javaslat ezért a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel. A jövedelemszerzés helye-rendelkezés javaslatban szereplő kiegészítése két következménnyel jár:
– ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;
– ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye (a javasolt kiegészítés alapján) Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet – olvasható a törvényjavaslat részletes indokolásában.
Könnyebb lesz az ismételt kiva-választás
A javaslat pontosítást tartalmaz, amelynek értelmében a kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.
Megszűnik a légitársaságok különadója
A törvényjavaslat alapján 2025. január 1-jével a kormány kivezetné a légitársaságok különadóját, és 2025 utolsó napjáig meghosszabbítaná a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztését.
Nőnek a rövid távú lakáskiadás adóterhei
A tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 38 ezer 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót (vagyis a fővárosban), és 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt (vagyis a fővároson kívül bármely más település). Az intézkedés a javaslatban indoklása szerint a magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz történő közelítésére szolgál.
Duplázódna a könyvvizsgálati értékhatár
A törvényjavaslat tartalmazza a könyvvizsgálati értékhatár emelését is. A javasolt módosítás a jelenlegi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatárt a duplájára (600 millió forintra) javasolja emelni (az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel változatlan marad).
Az új értékhatár figyelembe veszi a hazai vállalkozások méret- sajátosságait, így továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint az uniós irányelv által lehetővé tett mérték. A javasolt új értékhatár összhangban van a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati célkitűzésekkel. A könyvvizsgálati értékhatár emelését a 2013-ban megállapított jelenlegi értékhatár valorizációja is indokolja – olvasható a részletes indokolásban.
A törvényjavaslat számos adózási jogszabály módosítását célozza, így részletes tanulmányozása elkerülhetetlennek tűnik.
